Mégis mit tegyek?

16 éves lány vagyok. Alig vannak barátaim, aki van úgy igazi kb. 2-3, ők messze vannak tőlem. Anyukám nem ismeri a barátaimat, csak néhányat közülük. Ha elmesélném, hogy márpedig fiúk is vannak a baráti körömben, akiknek jogsijuk is van, szóval ha úgy volna, hogy mennénk bulizni, vinnének és hoznának is, de ha ezt megtudná, jönne a szülők kedvenc szava: NEM. Bulizni sem járok el, mert ugyebár nem engednek el, csak nagy könyörgések és veszekedések által tudtam elmenni eddig 2x. Nem iszok, nem cigizek mégis mi tántorítja el őket attól, hogy elengedjenek néha napján? Minden hétvégémet otthon gubbasztva töltöm, míg más ismerőseim jól érzik magukat. Hívtak elég sokáig, csak mikor már annyiszor mondtam a "nem"-et lemondtak róla és nem hívnak. Aztán még szüleimnek áll feljebb, mert feleselek, ha egyszer jól akarom érezni magam. Mit tegyek, hogy elengedjenek szórakozni? A barátaimat nem akarom megismertetni velük, maximum annyira, de nem személyesen, hogy ő az, jó gyerek, vigyáz rám, hazahoz és ennyi.