Jogosan haragszom az anyámra? Jobban bízik a tesómban, vagy jobban szereti?
A párommal lakásvásárlás előtt állunk. Van egy nagyobb tőkénk erre hitelt vennénk fel. A bank felvetette az adóstárs szerepét, én megkérdeztem az anyámat vállalná e. Akkor azt mondta, hogy ha minden kötél szakad és nincs más megoldás, akkor igen. Erre most a napokban kitalálta, hogy vegye inkább a párom a saját nevére, és akkor az ő testére biztos segít. Ő nem meri bevállalni.
Ez nem is lenne probléma, ha nem meri bevállalni nem meri, megérteném, de akkor a testvéremnek miért segített évekkel ezelőtt azzal, hogy mikor építkeztek, hitelt vettek fel, akkor az anyám lakására lett a jelzáloguk bejegyezve.
Szerintem az én kérésem sem nagyobb, mint a testvéremé volt régen.
Próbálom magam azzal nyugtatni, hogy megoldjuk másként. Lehet megkapjuk a hitelt adóstárs nélkül is. Viszont olyan vékony jégen táncolunk számok terén, hogy vagy kér adóstársat a bank, vagy nem.
Persze megértem, hogy nagy felelősség ezt elvállalnia, a szívem egyik fele megérti. A másik fele viszont nem, mert ha a tsómnak segített, akkor nekem miért nem?
Nem feltétlenül bízik jobban.
Lehet, hogy akkor amikor a tesód került ilyen helyzetbe, akkor tapasztalatlan volt édesanyád és egyértelműen segített, de nem akarja milliószor mindenkinek eljátszani.
Bár tényleg fura, hogy egyik gyereknek, vállalja, másiknak nem.
" Viszont olyan vékony jégen táncolunk számok terén, hogy vagy kér adóstársat a bank, vagy nem."
ÍGY felvenni kölcsönt nagy felelötlenség!! Anyukádnak tökéletesen igaza van, ha iylen esetben nem kockáztatja a saját megélhetését!
Még mindig jelzálog van a lakásán a tesód hitele miatt?
Egyébként nem hiszem, hogy őt jobban szeretné, szerintem elég volt neki az idegeskedés, amikor tesód vett fel hitelt, és nem akarja még egyszer bevállalni.
Ki venné fel egyébként a hitelt? Nem ketten vennétek fel, hogy kell még egy harmadik is adóstársnak?
2-en vennénk fel igen, de az ügyintéző említette, hogy legyen valaki talonba, mert változnak a szabályok és lehet, hogy kér majd a bank.
Jelzálog még van, amitől megszabadulhatna, de mindig azt mondja minek költsenek szerződésmódosításra meg ilyesmire, ami ezzel jár, tehát elhihetitek, ha idegeskedne rajta nem így állna hozzá. Hanem szólna nekik, hogy intézzék.
Lehet az a baj, hogy nem látok bele mindenbe, ami közöttük zajlik, én csak annyit látok, hogy neki aláírt egy "papírt" hogy elinduljanak az életben. Amikor meg nekem kellene segítség, akkor már nem meri aláírni.
Igen megkérdezhetném, hogy nekik miért és nekem miért nem, de megmondom őszintén nem akarom erőltetni, nem akarom, hogy csak lelkiismeret-furdalásból menjen bele. Ha szívesen segített volna akkor elfogadom, de mégis fáj legbelül. A kérdésben is kicsit rosszul fogalmaztam, mert nem is harag amit érzek, hisz nem haragudhatok olyanért, amit én is félnék megtenni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!