Rossz kapcsolat. Mit tegyek?

Hát nem biztos, hogy jobb lesz... én 20 vagyok és már a második élettársammal élek... :)

Hamar kikerültem az életbe, 12-13 évesen én is azt hittem, hogy ez jobb lesz, csak rosszabb lett.

Helo,, nos ha valamit vígaszgtal, hát mondhatni, én már , újszülöttként sem igazán éreztem jól magam anyámmal! Kiskorúként többé- kevésbé valahogy kiegyensúlyozhott volt, amire én jöttem a családba, anyámék sokat fejlődhettek gyereknevelésben, mert gyerekeik közt igen nagy korkülönbség van, és én már a utolsó vagyok, 7-ikként, legelső nagyon korán még babaként meghalt.

Ám, vannak bizonyos megnyilvánulásai amitől nem tud elrugadszkodni, amik nagyon unalmasak, mondhatni dühitőek unalmasságuk okán,

például gyakorta mondja hogy "igazad van", "hallgatok rád", ehhez képest a tapasztalat pont ellenkező, azaz nem éppen fogadja el, amit mondok,

És ez így van azóta is, időközben én felnőtt lettem, anyám meg szélsőségesen feledékeny, és még mindig azt gondolja, ő az ész, ő akar még irányítani, de nem csak engem, de időközben szintén felnőtté vált, sőt nagyszülővé , vált többi gyermekét is. Valahogy nem hajlandó tudomásul venni, hogy gyermekei felnőttek!

Amig az ember kiskorú, kénytelen valahogy eltűrni, de felnőtt fejjel, ha az ember amint teheti, minél hamarabb jobb külön kültözni, ám, az sem jó, ha a szülőtől menekülve az ember egy másik , másképpen rossz kapcsolatba menekül bele, mert akkor meg a válások száma szaporodik, és semmivel sem lesz boldogabb, csak máskép boldogtalan!Nálunk minden változatra van sajnálatos példa! Éppen csak annyi különbséggel, hogy tragédia nem történt a rossz kapcsolatokból!

Ha az ember pályakezdőként úgy tud elmenni a szülőtől, hgoy van minél hamarabb saját jogú jövedelme, és abból legalább egy szociális bérlakást tud bérelni, - tudom, nem könnyen adják az önkormányzatok az ilyent! - Jó drágán, piaci rabló áron lehet csak lakást bérelni, ám, erre van másfaljta megoldás, de az külön kérdéskörbe tartozik.

Nos, Ezért pont itt és a rossz kapcsolatok okán is azt kell észrevenni, hgoy amig az ember a diákéveiben van, addig kell nagyon jól tanulni, kifejleszteni valamiyilen irányba a képességeinket, nem az iskolának tanulunk, hanem magun knak, hgoy aztán felnőttként minél könnyebben bírjunk boldogulni, minél hamarabb tudjunk jól jövfedelmező munkakörbe , munkákhoz jutni!!! Akkor az ember azzal nem lesz kiszolgáltatott! Máskülönben a diák öngolt rúg magának, ha diákéveiben nem tanul szorgalmasan!!! Kösd le magad , figyelmedet idődet mnél több tanulással, amit csak kényelmesen bírsz, amit szellemi képességeid bírnak! Vigyázz, ne ess azért végletekbe, ne rokkanj bele szellemileg a sok tanujlásba!!! De ha lekötöd magad vele, akkor annyival kevésbé zavar a szülők hülyeségei!!!

Aztán amikorra már felnőtt kort eléred, vagy akár már hamarabb is, juthatsz valamilyne jövedelemhez, amivel elindulhatsz!

Gondoskodj arról, tanujlmányi éveid , időszakának végéhez -végére tudj minél több jöüvedelemforráshoz jutni, hogy ne csuán eegy jövedelemtől függjél!

Továbbá az a jó gazdálkodás, ha az ember ami jövedelemhez jut, annak kb 10%át lehetőleg nem költi el, hanem félreteszi, megdolgoztatja! Merthogy a péz fáradhatatlanukl bír dolgozni, ám az ember munkaereje és munkaideje mégiscsak véges, nagyon véges! És z ember fáradékony, ám a pénz az nem, az a nap 24 órájában képes lehet neked jövedelmet termelni, miközben te pihensz, vagy éppen csak kedvtelésedben töltöd idődet, netán éppen beteg vagy,a mikor a pénz hajlamos csak fogyni és fogyni és akkor is kell a pénz, a jövedelem!