Melyek azok a dolgok, amitől valaki még felnőttként is anyuci kicsi fia marad?

Szerinte sok 25-26 éves van olyan helyzetben, mint ő.

#11

Mindenképp férfit szeretnék :) Akinek alap dolog, hogy felvállal mindenki előtt, és akinél nem az számít nagy teljesítménynek, hogy el meri otthon mondani, hogy barátnője van. És aki ellátja saját magát, nem függ senkitől.

Miért ne mernék elmenni a városomból?

Nem gazdag, és nem csak szeretett, hanem még mindig szeret, 8 évet lehúztunk együtt, gyerekkorunk óta ismerjük egymást. A kocsija meg a motorja saját pénzből van, ő kereste meg rá, ugyanis 16 éves kora óta mindig dolgozott vmit.

Igen, 30 évesen apám felett lakom, az emeleten, külön bejárattal, külön lakásban. És nem tartanak el, kifizetem a részemet, magamra vásárolok, főzök, mosok, takarítok. Miért mennék albérletbe, ha itt van a fél ház üresen?

"aki viszi mindenhova, ha elfingja magát," Még csak el se kell finganom magam, elég ha megkérem szépen, hogy vigyen el, ha már van kocsija, és ráér. Szerintem ez minden családban így van, hogy az ember számíthat a szüleire.

"Ő megkapja karácsonyra a fél boltot, mert ő neki szomorú lenne az én életem, amikor kevés ajándékot, vagy esetleg nem kapok semmit." Köszi, hogy ennyire anyagiasnak állítasz be, de nem kapok semmilyen fél boltot...nem tudom, ezt honnan szedted, talán csak álmodtad. Vagy akkor mondd már meg, melyik bolt feléről van szó?

"Ő megkapja szülinapjára a kocsit, mert ugyebár meglett a jogsi, s akkor apuci megveszi neki a kocsit, csak választania kell egyet, igaz Kérdező?" Igen, fogok kapni egy kocsit a szülinapomra+karácsonyra együtt. Már 10 éve megígérték, hogy ha meglesz a jogsim (kicsit lassan ment a dolog), ez lesz az ajándékom. De ha jól tudom vkinek a bátyja nem csak kocsit, hanem lakást is kapott. Úgyhogy nem csak nálunk szokás nagyobb ajándékot adni bizonyos alkalmakkor.

El szoktam ismerni a hibáimat, elég sok van. És elismerem ha tévedek. De lehet, hogy azért nem vetted észre, mert veled kapcsolatban még nem volt olyan, hogy tévedtem volna...

Van munkám amit szeretek, minden munkahelyen vannak olyan emberek, akikkel nem lehet jól kijönni, de nem azért járok oda, hogy mindenki szeressen. Ahhoz elég felnőtt vagyok, hogy külön tudjam választani a munkát és a magánéletet, együtt tudok azokkal is dolgozni, akikkel nem vagyok jóban.

"S ami a legszánalmasabb sztem, h égeti a másikat a hülye kérdésével, s még el is küldi az alázó megjegyzéseket." HA jól tudom, az a bizonyos "másik" kezdett először kiírogatni kedvesnek nem mondható kérdéseket rólam titokban... Szerintem ezzel a kérdéssel nem égetek senkit, ugyanis nem név szerint írtam ki, szerintem mindenki ismer legalább 1 hasonló embert, mint akiről szó van. Főleg, hogy a legdurvább dolgokat meg sem említettem.

"attól, h ő Apuci felett lakik, attól még nem lesz felnőtt!!" Ha egy 10 emeletes panelban laknék a 4. emeleten, és apám a 3. emeleten lakna, az kb ugyanez lenne, mint ami most van. Akkor is felette laknék, külön lakásban. Nem is ettől vagyok felnőtt. Hanem attól, hogy a saját életemet élem, nem függök másoktól, tudok döntéseket hozni, amikért vállalom a felelősséget. Nem kell engedélyt kérnem senkitől, ha ide akarok hozni bárkit. És nem kell bejelentenem, hogy elmegyek itthonról, nem hívnak fel és kérik számon, hogy mikor jövök, hol vagyok... 23 éves korom óta eltartom magam. Miután befejeztem a sulit, azonnal volt munkám, 1napig nem voltam munkanélküli. És erre igenis büszke vagyok.

"ő nem akarja kimondani a barátjának, h szereti!" Mert ezt nem azért kell kimondani, mert valaki követeli magának. De gondolom ezt nehéz megérteni. Olyannak meg miért mondtam volna, akinek kellemetlen az a téma, hogy barátnője van...