Úgy érzem hogy lelkileg zsarol az anyám. Talán besokaltam. Jogosan?
Gyerek korom óta azt hallgatom hogy milyen "szar" az élete. Mindíg a világra haragszik ha nincs meg minden szügséglete anyagilag. Vele él a bátyám mind ketten munka nélküliek, egyfolytában csak panaszkodnak.(anyukám már beteges 56-éves) Kikapcsolják a fűtést tartozás miatt,sokszor alig van amit egyenek stb...
Én külön élek van egy 5éves fiam, nem sokára szülöm a másodikat. A párom tart el,amig volt munkám 4-órában akkor sem kerestem valami sokat...
Nem örül velem anyám soha az én örömeimnek. Negatív személyiségnek tartom.
Most ott tartok hogy nincsen kedvem már látogatni sem.
A kérdés az hogy jogosak e az érzéseim. Vagy talán más ember máshogy érezne mint én.
Nem az volt a kérdés hogy a szülésem előtt én miért nem dolgozom.
Ostobaság megkérdőjelezni az érzéseid jogosságát.
Ne azt vizsgáld, hogy amit érzel helyes-e vagy nem, hanem azt, hogy miért érzed, és hogy mit tanít neked ez a tapasztalat?
Nem tudom egyes emberek mit képzelnek magukról?! Egy szóval sem utaltam arra hogy ne szülhetnék gyereket az anyagiak miatt. A gyerekem nem szenved hiányt semmiben!!!
Az hogy irtam hogy JELENLEG nem dolgozom és a FÉRJEM PÉNZÉBŐL élek,arra utalt hogy anyám nem várja el az anyagi támogatást. Ha még is azt nem jogosan teszi! (Ritkán viszek egy adag főzni valót vagy amit főztem itthon)
Már gyerek koromban is a világ minden tagja hibás volt ha nem sikerűlt neki valami. Volt már öngyilkossági kísérlete is a szemem előtt állt le a szíve. Néha még ezzel is fenyegetőzik.Hibásnak tartom a saját nyomoráért.De sajnálom is nagyon.
Mostanában még is ritkábban látogatom,és megfordult a fejemben hogy ez helyes e...
Köszönöm az egyetlen értékelhető választ!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!