Anya miért mondta ezeket egy levél miatt? Igaza van, tényleg ne küldjem el?
Volt egy fiú, akibe nagyon szerelmes voltam sokáig, történt közöttünk néhány dolog és azt hittem, Ő is érez irántam valamit, bár az egy csodával ért volna fel.
Ahogy telt az idő, még jobban odalettem érte, rengeteg közös programunk, emlékünk volt, sőt, még kiskutyát is kaptam tőle. De aztán az anyukája elköltözött Amerikába, szóval őt már semmi nem kötötte ide (az apukája orosz, Ő Moszkvában is él, szóval ide-oda repült).
Eddig egy zombi voltam, megviselt. Írtam egy levelet, amiben kiírtam mindent, ami bántott, az elejétől kezdve az utolsó veszekedésünkig, mielőtt elment.
Anya meglátta és elolvasta, szerinte ez hülyeség, mert ennek már vége, felejtsem el, lépjek tovább, nem fog egy levél miatt idejönni.
Én ezt tudom és nem is ezt szeretném. Csak már attól is jobb lett kicsit, hogy leírtam mindent, attól talán még jobb lenne, ha elküldeném neki, hogy ő is tudja, mit éreztem, miért voltam vele olyan ellenséges, mikor elment.
Viszont a kezdeti magabiztosságom elszállt, miután anya így leblamálta az egészet. Szinte sértegetett.
De miért? Tényleg akkora hülyeség ez?
17/L
Igen.
Csak bűntudatot keltenél szegény srácban, vagy hülyének nézne.
Viseld emelt fővel a dolgokat. Senkinek nem kell tudni, hogy neked mi fáj, mi nem fáj.
De azóta beszéltünk chaten és FaceTimeoztunk is, kétszer. Más miatt beszéltünk, a múltunk szóba sem került, vagyis én nem akartam róla beszélni, ő próbált.
Úgy érzem, hogyha ezt elküldeném Neki, akkor végleg lezárhatnám, letilthatnám mindenhonnan, törölném a telefonszámait, stb. De így úgy érzem, hogy valami még hozzáköt és azt remélem, hogy a levél által ez a "nekünk még egyszer legalább beszélnünk kell" érzés megszűnik.
A másik meg, ami rosszul esik, hogy Anya úgy olvasta el a levelet, hogy látta, kinek írtam és voltak benne olyan dolgok, amik egyáltalán nem tartoztak Rá.
Szerintem simán elküldhető. Mármint attól mert már nincs itt még meg lehet beszélni hogy mi hogy volt nincs abban semmi rosz.
Arról nem is beszélve hogy miért kéne másvalakit az ő saját dolgai miatt sértegetni. (Anyádra gondolok)
Én is voltam hasonló helyzetben. Anyukád valószínűleg nem érti miért fontos ez neked vagy félreértette szerintem leírásod alapján. Ha úgyérzed ez kell hogy megnyugodjon a lelked , le tudd zárni magadban küldd el.
Hátránya nemhiszem hogy lehet, de legalább tisztázzátok a dolgokat és benned sem lesz bűntudat.
Anyukád nem a legjobb módszert választotta, de egyébként igaza van.
Nem jó ötlet egy másik embert elemezgetni egy internetes írása alapján, de amit magadról írtál, az annyira emlékeztet korábbi önmagamra, hogy nem tudom megállni. Én is nagyon szerelmes voltam egy srácba, és annyira nem volt önbizalmam, hogy a srác érzéseitől tettem függővé, érek-e valamit vagy sem (igen, én is úgy gondoltam, egy csodával ér fel, hogy ő is szeret engem - és ez nagy marhaság volt). Ahányszor összevesztünk, szinte értelmetlennek láttam az életemet, annyira fontos volt, hogy ő mit gondol rólam. Közben észre se vettem, hogy folyton azt keresem, mivel bántott meg, bántónak gondoltam azt is, amivel nem bántani akart, ha nem hívott, megsértődtem, hogy biztos nem is érdeklem. Volt egy veszekedésünk, amikor én is olyan dolgokat vágtam a fejéhez, amik évekkel korábban történtek, hogy engem azzal mennyire megbántott - ő meg már nem is tudta, miről beszélek - vagyis ugyanazt tettem, amit te akarsz levélben elküldeni. Hidd el, nem jó ötlet. A srác elmondta, hogy ő meg úgy érzi, én csak azt keresem benne, ami miatt megsértődhetek rá, és kiakadt, hogy több éves "sérelmeket" dédelgetek, olyasmiket, amit ő nem is bántónak szánt, csak én vettem annak. És rájöttem, igaza van.
A te életed se attól függ, hogy ez a fiú mit érez irántad, és azzal, hogy leírsz neki mindent, amivel a kapcsolatotok alatt megbántott, nem azt fogod tudatni vele, hogy mennyire hiányzik - inkább úgy fogja gondolni, örülsz, hogy megszabadult tőled.
Nem szabad a kisebb-nagyobb sérelmeket sokáig dajkálni, nincs is értelme, csak a saját életedet keseríted meg vele. Az ilyen panaszos levelek hatására csak a romantikus filmekben csenget be a fiú egy csokor rózsával az ajtódon, a valóságban nem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!