Szerintettek milyen egy tipikus mergezo szulo?

Nevelési módszer sem szokott mérgező lenni. Egy-egy cselekedet az.

1.: Van olyan ember, aki egészében az. Ilyen anyám van. Már a jelenlététől is görcsbe rándul a gyomrom, mert mindig mondd valami rosszat rám, mindig leszól, mindegy, éppen mit csinálok éppen. Ha megcsinálom, amit kér, akkor vagy azt mondja, hogy "egész jó", vagy beleköt, hogy miért úgy csináltam. Persze ilyenkor kiderül, hogy ő valahogy máshogy akarta volna, de ezt nekem nem mondja sosem előre, szóval gondolatolvasónak kellene lennem. Pl. kipakolom a hűtőbe, amiket bevásárolt, és kiabál velem, hogy a sajtot miért a 2. polcra tettem (mindig oda szoktuk). Kiderült, hogy azt ő a másnapi főzéshez vette, és azért kellett volna máshová rakni, hogy a többi hozzávalóval együtt legyen. Csakhogy én erről nem tudtam, mert nem mondta. Soha életemben nem dicsért meg, egy olyan alkalomra sem emlékszem, mikor azt mondta volna, hogy "nagyon jó", vagy "jól csináltad", vagy "büszke vagyok rád". Ha valami bántja (mármint rajtam kívüli ok), ahelyett, hogy kibeszélné velem (meghallgatnám, mondtam neki!), szintén elkezd engem támadni. Persze ha "védekezni" merek (elmondom normális hangnemben, hogy nem igaz, amit állít), akkor én vagyok a szemét, hogy vissza merek szólni. Ilyenkor elvonul a szobájába és látványosan duzzog, csapkodja az ajtókat, stb. Teljesen rámtelepszik, mindig kikérdez, hogy mikor beszéltem utoljára a barátaimmal, miről beszéltünk, stb. Arról is folyton kérdez, hogy mikor menstruálok, mert nem hiszi el, hogy nem csak azt hazudom neki, hogy megjött, hogy ne kelljen orvoshoz mennem, azt akarja, hogy mutassam meg neki, ha olyan lett a bugyim! Fogalmam sincs, ezt hogy gondolja, de rohadtul bántó. Amúgy az sem lenne csoda, ha színlelnék, ha nem jönne meg (nyugi, ha terhes lennék, elmondanám neki, de szűz vagyok még, szóval ez ki van zárva), mert egyszer már voltunk együtt (miután először megjött, kimaradt párszor), és akkor 1. elrángatta apát is, 2. még a vizsgálóba is bejött, 3. nem is hagyott beszélni, mindenre ő válaszolt (esetenként rosszul), még arra is, hogy milyen erős a vérzésem! Egyszer rajtakaptam, hogy kiveszi a használt betétemet a szemetesből! Nagyon megalázó, ahogy bánik velem. Az is elég bántó, hogy hülyének gondol. Mindig mindent 500x a számba rág (pl. hogy az asztal melyik részére tette a tízóraimat), hiába mondom, hogy annyira nem vagyok hülye, hogy egy kb. 2 négyzetméteres asztalon ne találjak meg három szendvicset. Komolyan elegem van belőle, ezért ha 18 leszek (már nincs egy év!!!) és leérettségizem, azonnal elköltözöm!

És milyen a tipikus mérgező gyerek?

Most mért lettem lepontozva? Csak elmondtam a tapasztalataimat!

Szerintem nagyon mérgező cselekedet az, amikor a szülő érzelmi zsarolást alkalmaz, vagy bűntudatot kelt a gyerekben egy cél elérése érdekében.

Ki pontozgat le mindenkit??

Nekem apám ilyen. Megfagy a levegő, amikor hazaér. Mindig bánt mindenkit, de csak a családját, kívülállókkal persze kedves. Ha tudja, hogy valami rosszul esik nekem, direkt azt csinálja. Ha látja, hogy kiborulok és sírok, akkor mosolyog és látom rajta az örömöt. Amikor valakit elkezd szurkálni a megjegyzéseivel, addig nem hagyja abba, amíg a másik ki nem borul. Utána meg úgy tesz, mintha mi se történt volna. Én évek óta nem vagyok hajlandó beszélni vele, mert gyűlölöm. Amikor egy asztalnál kell ülnöm a családdal, mindig erőlteti a beszélgetést, pedig tudja, hogy nem akarok és azt is, hogy mi az oka, hogy amióta élek, lelki terrorban tart. Mindig kérdezget mindenféle hülyeséget, mindent csak hogy beszéljünk. De ha még többet beszélek vele, abból az lesz, mint ami 10-ből 10 alkalommal: elkezd bántani és addig csinálja, amíg ki nem borulok teljesen. Ezért minden egyes alkalommal állnom kell a sarat. Rettentően sunyi, ezért olyankor is megtalál, amikor látja, hogy rohanok valahova, hogy el ne késsek. Amikor meg megmondom, hogy bocs, sietek, akkor meg jön a balhé, aminek általában sírás lesz a vége. És még sok más ilyen apróság. Ha régen érezte, hogy valamit nagyon szeretnék, azt csak azért se adta meg, ha viszont látja, hogy valamit nagyon nem szeretnék, azt csak azért is erőltette. Amikor kicsi voltam, olyan dolgai voltak, hogy beállított a házba, hogy hozott nekem valami nagyon nagy ajándékot. Én persze megörültem, erre a kezembe nyom egy túrórudit. Ő már jó korán megtanított csalódni és kiábrándulni az emberekből. De legalább annyit köszönhetek neki, hogy tudom, milyen kegyetlen ez a világ és az emberek és soha nem leszek naiv senkivel. Legalább ennyi jó oldala van annak, ami történt. De ha egyszer elköltözök és saját életem lesz, az biztos, hogy még a szülinapján se fogom felhívni, sőt, karácsonykor se, mert egyszerűen nem köt hozzá semmiféle érzelem a gyűlöleten kívül. Ő például egy tipikus mérgező szülő, aki ráadásul nagyon is tudatánál van annak, hogy mit tesz, de nem hajlandó rajta változtatni. Az ilyenektől menekülni kell és meg kell velük szakítani minden kapcsolatot, különben tönkremész. Nem érdemes egy olyan emberért feláldozni magad, aki nem akar saját magán változtatni.