Akik elitelik az abortuszt azok milyen okbol teszik?

Sokan vallási okokból, mások mint gyilkosságra tekintenek, megint mások úgy gondolják, a beavatkozás veszélyesebb, mint egy nem kívánt terhesség kihordása.

Általában ezek.

Én nem ítéltem el az abortuszt, hanem inkább azokat az embereket akik nehéz sorsú nőket érzelmileg bezsaroltak és kényszerítettek a baba kihordására. Hogy dönthetnek idegen emberek valakinek a sorsáról? Tudják hogy akarna-e továbbtanulni az a lány? Vagy miből gondolják hogy a tinédzserként lett apa támogatására számíthat-e?

Akkor tört meg bennem ez az elv amikor én is kismama lettem. Láttam hogy milyen ici-piciként dobog a szíve a magzatnak, és hogy önálló akaratú lényként úszkál a mazatvízven. Az is akkor tudatosult amikor láttam hogy milyen hamar kifejlődik szinte mindene a picinek.

Nagyon nehéz lehet meghozni a döntést, ha valakinek az életkörülményei ezt a megoldást kínálják csak.

Azóta sajnálom azokat a nőket akik abortuszra mennek. Lelkileg nagyon nehéz lehet ezt megélni.

Szűk látókörűek, és nagy részüknél konkrét oka van a hevességnek: pl. x éve próbálkoznak a gyerekkel, de nem sikerül, aztán azokon vezetik ezt a feszkót le, akiknek csak úgy jön, mégsem élnek a - szerintük- lehetőséggel.

Ők nem bírnak a saját keserűségükön túllátni, és felfogni: ami valakinek áldás, másnak nem. Én sokkal jobban elítélem azt, aki a semmire vállal gyereket, és aztán sír a pofája, mint azt, aki hoz egy fájdalmas, de felelősségteljes döntést.

Valamiért az abortuszt elítélők azt hiszik, ilyen döntést csakis önzőségből tesznek a nők. Biztos van olyan is, aláírom, de sokan épp hogy nem akarnak rosszat annak a gyereknek, ami abból a magzatból lenne. Tudják, hogy képtelenek biztosítani a feltételeket egy olyan élethez, ami JÁR a babának. És érthető módon félnek a jövőtől. Nem lehet úgy állni a gyerekvállaláshoz: "Majd csak lesz valahogy". Aki így gondolkodik, az egy felelőtlen hülye.

Az abortuszon átesetteknek épp elég a bajuk, nem kéne, hogy néhány begyöpösödött gyilkosnak bélyegezze őket.

Én úgy vélem, hogy az élet a fogantatással kezdődik.

Akkor tudom kizárólag elfogadni az abortuszt, ha a baba bizonyítottan nagyon beteg, fogyatékos, vagy ha az anya élete van veszélyben.

Az erőszak után 72 órán belül be lehet venni tablettát, rossz anyagi körülményre hivatkozást nem tudom elfogadni.

Tudja bárki is garantálni, hogy ha van pénze, MINDIG lesz? És ha jó körülmények közé szül, ha elveszti a vagyonát, intézetbe adja a gyerekeit? És ha épp MOST nincs sok pénze, később SEM lesz jó körülménye?

Azt én erkölcsileg elítélem, aki a saját kényelmét előrébb veszi a gyermeke életénél. Merthogy szexhez való jogukat bizonygatják, és mi van a baba élethez való jogával?

"hanem inkább azokat az embereket akik nehéz sorsú nőket érzelmileg bezsaroltak és kényszerítettek a baba kihordására."

Ahogy írta is, az ott egy baba. Egy élő ember, akinek dobog a szíve, van vérkeringése és annyi a bűne, hogy magzat korban van, tehát még láthatatlanul meg lehet ölni.

Nem fogok veletek vitázni, mert pont ti vagytok az önző, egoista, önimádó szűklátókörüek, akik csak saját maguk körül forognak és képtelenek a legkisebb önfeláldozásra is.

Bűn, mert gyilkosság. Meg kell nézni, hogy milyen arca van egy kikapart babának, aztán lehet magyarázkodni.