Hiányzik egy anya az életemből. Mit tegyek? . Történetemet lent írom le.

13 éves lány vagyok. Az anyukám 2 hónapos koromban hagyott el engem és a családomat. Apukámat folyton megcsalta, és válás lett a vége... A családból a nagymamám, a nagypapám és apukám arra törekedett hogy nekem mindig is, csak a legjobb legyen. Én voltam a minden. Aztán szaladt az idő. óvoda, majd iskola. Mindenből megvolt mindenem. A nagymamámat a mai napig édesanyámként tekintem. Sőt, ő anyám helyett anyám. Apukámnak most lett egy barátnője...Nem nagyon jövök jól ki vele. Ez nem csak az ő hibája. Én már soha egyik nővel sem jönnék ki aki apukám barátnői közé tartozik, soha nem néznéd rájuk anyámként. Általános iskolába az egyik tanárban találtam meg az anyukámat, mert nagyon szerettem. De most hogy néhány évvel idősebb lettem, egy anyukát szívesen eltudnék gondolni magam mellett. Ne hogy félre értés essen, és a mamámat tiszta szívemből imádom szeretem, ne adja Isten valami baja lenne, én öngyilkos lennék, de egy anya,-még ha nem is szeretném úgy mint a mamámat- elférne mellettem. Az iskolába ha mondják nekem a barátnőim hogy "megkérdezed anyudat?" akkor csak lehajtom a fejem és azt mondom hogy igen... Nem mondom hogy szeretet hiányom van, de egy anya jó lenne. Néha csak elnézem a normális anyákat, hogy szeretik, nevelik a gyereküket és pont az én anyám hagyott el engem... Mit tehetnék ?:'(

(elnézést kérek hogy ilyen lelkisre sikerült csak közbe ezt a zenét hallgattam és egy sírás elkapott.. http://www.youtube.com/watch?v=5anLPw0Efmo)

Előre is köszönöm a válaszokat.