Miért kellene szeretnem az apámat? Mit tegyek, hogy felfogják, számomra ők nem léteznek?

"Nem akarom, hogy apa szeressen."

Na ez viszont kifejezetten egy hisztis gyerek hozzáállása.... Szegény apád......

Látom kapsz itt hideget-meleget. Nyilván nem látok bele, hogy miket éltél át pontosan apukád, és az új felesége miatt. Sajnos elő szokott fordulni, hogy egy férfi teljesen hátat fordít a családjának, hiába van ott a gyerek is. Gondolom fiatal volt még ő is, bár tényleg nem akarom őt mentegetni. Nem tudhatod te sem, hogy mik játszódtak le akkor a fejében. De ahogy így olvasom a leírásodat, apukád nem tett annyira nagyon szörnyű dolgot (pl.: nem bántott soha se téged, sem anyukádat). Ezzel nem akarom azt mondani, hogy semmi rosszat nem tett. Tudom milyen az, ha az egyik szülőd nem tekint olyan fontosnak, mint az új családját. Szomorú, de valamilyen módon ez "természetes". Velük van minden este, ha hazamegy, te meg csak látogató vagy náluk, nem érzed ott jól magad, érzed, hogy nem oda tartozol. Ez sajnos gyakori szerintem. És az új felesége még rátett egy nagy lapáttal. Elég durva, hogy egy kisgyereknek ilyeneket mond... Nem csodálom, hogy nem szívesen jártál ezután hozzájuk. Itt viszont már apukád eléggé hibás volt, ki kellett volna állnia melletted. Nem lett volna szabad hagynia, hogy ilyeneket mondjon neked az a nő. Ez nagyon rosszul eshetett neked akkor, és hiába mondod azt, hogy már nem érdekel, biztos érdekel, csak úgy könnyebb, ha úgy teszel, mintha nem, és egy idő után már magadat is megtéveszted. Úgy tűnik, rossz irányba befolyásolta a kapcsolatotokat apukáddal, ő meg elég gyenge jellem lehet, ha ezt hagyta neki.

Ahogy látom, szerencsére anyukád ott volt melletted, és még az új férjével is jó kapcsolatban vagy. Így megvan az apa figura az életedben. Ők mit mondanak erre a helyzetre? Szerintem anyukád véleményét is kikérheted. Én úgy gondolom, hogy adhatnál apukádnak egy esélyt, hogy megmagyarázza, hogy mit miért tett. Úgy tűnik jóvá akarja tenni a múltat, amit nyilván nem lehet, nem tudja kitörölni az elmúlt időszakot. De talán ha beszélgetsz vele, (szigorúan kettesben, a felesége nélkül!!!) rájössz, hogy nem olyan rossz ember. Én biztos kíváncsi lennék a magyarázatára. Úgy tűnik, hogy kellett neki idő, mire rájött, hogy hibázott, mert elhanyagolt téged. Egy ilyen múltat nehéz, talán lehetetlen hátrahagyni. Ott fog maradni egy tüske valószínűleg örökre benned, de szerintem hallgasd meg az ő nézőpontját is tényleg. Azzal még nem veszthetsz semmit.

Mamáddal meg nagynénéddel meg ülj le beszélgetni. Mondd meg nekik, hogy nem a gének tesznek valakit a családoddá. (Nyilván azok technikailag, de érted.) A nevelőapád mindent megtesz érted, amit egy apukától megkaphatsz. És ez szerintem a legfontosabb. A szeretetedet meg nem megvásárolta, hanem kiérdemelte. :)

En csak azt nem ertem, hogy milyen alapon iteled meg TE 16 evesen az apad.

Elmondasod szerint semmi rosszat nem tett, csak elhagyta anyadat. Akarmilyen furcsa is: ez nem fobenjaro halalos bun.

Az emberi kapcsolatok mar csak ilyenek, valtoznak ahogy az emberek maguk is. Majd te is meg fogod tapasztalni.

Az hogy apad uj felesege milyen, ahhoz meg semmi kozod az egvilagon. Apadat utalod mert hulye az uj felesege? Nem erzed mennyire szanalmasan gyerekes ez? Persze hogy erezned, akkor nem csinalnad.

Hogy apad mit miert csinalt ugy ahogy, azt nem tudod. Anyad nezopontjabol latod a vilagot, de az szuksegszeruen a dolgoknak csak az egyik fele. Lehet ha lattad volna pontosan mi hogyan tortent, most szegyellned magad.

En azt nem ertem hogy minek ez a hiszti, nem vagy eleg felnott ahhoz hogy leulj apaddal beszelgetni?