Még legyek hálás az alkoholista apámnak, hogy ad enni, és van hol lakom? X

Az elsőnek egyáltalán nincs igaza!

Anyukádnak legyél hálás, amiért eltart, ne az alkoholista apádnak, aki piára veri el a pénzt! Addig is nem tudsz mást tenni, keresni diákmunkát, félre tenni a pénzt és majd abból később elköltözni. Sajnálom a helyzetedet, remélem később jobbra fordul!

Nem kell velük foglalkozni. Az ismerősödre inkább nem mondok semmit. Ilyenkor a legjobb amit tehet az ember, hogy az önállósodással foglalkozik. Nekem a tiédnél is rosszabb apám volt, aki jobb lett volna ha nem lett volna. Igazán leléphetett volna valahova. Ő ugyanis józanul volt gonosz. Sokkal jobb lett volna még az erdőben is, mint vele. Egy időben komolyan tervezgettem hogy elmegyek otthonról, csak féltem hogy mit fog csinálni a többiekkel.

Ugye szokták mondani hogy milyen rossz ha valaki apa nélkül nő fel. Nekem a megváltás lett volna ez.

#2: "Anyukádnak legyél hálás, amiért eltart, ne az alkoholista apádnak, aki piára veri el a pénzt!"

Nem tudni, ki a kereső a családban..

Jajj de leegyszerűsítitek ezt kedves válaszolók.

Ti nem így nőttetek fel, ez tisztán látszik.

Tudod kérdező én a Te cipődben jártam annyi különbséggel, hogy amikor olyan idős lettem mint Te, az apám kerek-perec kijelentette, hogy ha enni akarok, akkor kolduljak a kajáért.

Tudjátok a kollégium jó megoldás, ha az alkoholista apa a beleegyezését adja, amit nem tesz meg, mert elvesztené a lábtörlőjét. Ötlet szinten se lehet némelyiknek felvetni. Mert az én apám például azt mondta, hogy nem mehetek mert akkor elkurvulok, meg drogos leszek, meg stb.

Tanuljon rendesen? Szerintetek egy alkoholista idióta mellett mikor? Nekem egy percem nem volt tanulni, mert délután korán hazaért, majd leültetett az ágya szélére mert ugye még inni is fekve ivott, és elmondott minden sza.r embernek minden nap du 2-3-tól, este 8-ig.

Ti nem vagytok ezzel tisztába.

Kérdező neked azt javasolnám, hogy anyukáddal légy mindig őszinte. Kérd az Ő segítségét. /sajnos nekem ez se adatott meg, mert anyám is alkesz volt./ Na szóval kitartás. Amilyen gyorsan tudsz, szerezz munkát, és költözz el. Tanulni munka mellett is fogsz tudni, de apád mellett így nincs igazán jövőd.

"örülnél, és lennél hálás legalább, hogy ad enni, nem vágott ki az a utcára, de anyádat nem fojtotta bele a fürdőkádba"

Aki ilyet mond, annak elég defektes a gondolkodásmódja. Ugyanis a szülőnek kötelessége eltartani a gyerekét.

És nincs joga terrorizálni.

A többi az utána jön. Az apuka az nem az isten, hogy azt csinál amit akar, és akkor is jár neki minden.

Tisztában vagyok vele hogy a múlt miatt én is defektes vagyok, de annak, aki pl nekem mondaná ezt, érdemes lenne életbiztosítást kötnie előtte.

Csak hogy érzékeltessem: az enyém olyan volt, hogy egyszer 18 évesen, amikor éppen cirkuszolt, nagyon mélyről szakadt fel belőlem: "én megölöm ezt az embert". Namost nyilván nem tettem volna meg, csak ha ilyen apára nekem ezt mondja valaki, akkor nem éppen a béke száll rám.

Nem tudom a kérdezőnek mennyire súlyos a helyzete, milyen az apja alapból, mindenki másképp éli meg az ilyen dolgokat, csak azt akarom mondani, hogy nem biztos hogy konstruktív egy ilyen helyzettel küszködő embernek ilyeneket a fejéhez vágni. Nyilván igy látatlanban én is azt mondom hogy nem szabad gyűlöletet táplálni iránta, (elég annyi amennyit kiépít a viselkedésével), ezért írtam, hogy az önálló életet érdemes szem előtt tartani.

Most így visszaolvasva a kérdést, nem tudom besúlyozni a történetet tényleg, nem tudom milyen lehet egy alkesz,

amit írok inkább akkor érdekes ha durva. Meg kell próbálni ignorálni a dolgot amennyire lehet. Lesz még jobb is.