Ti mit szólnátok hozzá, ha a szüleiddel élve arra mennél haza, hogy anyukátok kidobta az összes cuccod (vagy részét) a kukába? Ehhez joga van egy anyának, hogy a cuccaim felett rendelkezzen?

Előzmény:

Én államvizsga előtt állok épp arra tanulok mint az őrült. Ő is most jött haza és hosszabb ideig itthon lesz. (mi most így együtt a mamámnál lakunk). Az én szobámban nagy a kupi, mert 4 évig koleszos voltam és folyamatosan hozom haza a cuccaim. Azokat automata a saját szobámba raktam be. Az ő szobájába egy kb kézi bevásárló kosár nagyságú dobozba volt már évek óta koleszos cuccom.

Ma reggel nem tudom mi a fenén húzta fel magát, de arra keltem hogy tokra szakadtából üvölt, hogy az én cuccaimtól nem tud a saját szobájában elpakolni, és hogy őt nem érdekli én amint utazok vissza a koleszba azonnal kidobálja az összes holmim ami itthon van.

Egyrészt a lakás a mamámé, tehát mi szépen rendet raktunk az ő szobája évekig nem volt használva csak lomisnak. Én direkt megkértem őket tekintettel arra, hogy tudom hogy durván tisztaságmániásak, hogy hadd ne pakolászással kelljen most foglalkoznom hadd tanuljak békével. 2 hét múlva felforgathatjuk a lakást. Ebbe belementek. És az össz cuccom ami az ő szobájában van az a kis pakk. Erre a saját szobámat is fel akarja túrni. :/

Anyukám amúgy is beteg személyiség. Idegbeteg. Sokszor volt, hogy pl. felburítottam véletlen a cserepet kieset a csempe padlóra a virágföld. Épp felkartam takaritani és a torkomnak ugrott, hogy én milyen egy mocsok nőszemély vagyok, nem vagyok tekintettel rá, csak cselédnek használom... no comment. Senki nem kérte, hogy takarítson helyettem, engem meg nem engedett takarítani.

Mivel anyám ilyen állapotban van, rávenni nem tudjuk, hogy keressen fel egy szakembert így marad az, hogy tűröm a baromságait. Még az az egy vigaszom van, hogy a mamám normális és ő talán ilyen gyenge pillanataiban nem engedi meg, hogy feltúrja a szobám.

Ennyi a háttértörténet.