Szülők együtt élése barátként?
Furcsa kérdés lesz...csak véleményekre vagyok kíváncsi hogy ki mit gondol erről a helyzetről, lehet-e egészséges.
Másfél éves a kislányom, nem élünk együtt az apjával, nagyon rövid kapcsolatból fogant. Ő szerette volna ha együtt neveljük fel, de engem megijesztett a viselkedése, már azelőtt szakítottam vele, hogy megtudtam hogy terhes vagyok, viszont a gyereket ő is, én is szerettük volna megtartani, így végülis egymást támogatva vállaltuk de mégis külön, külön élve.
Ő úgy érzi hogy nem akar kapcsolatot senkivel, én pedig nem vagyok rá képes. Nem vagyok belé szerelmes, egyszerűen mindig rosszul alakultak a kapcsolataim a férfiakkal, egy sem volt, akivel szívesen megosztottam volna a testemet,a gondolataimat, valamiért egyikben sem bíztam soha.
Mióta megszületett a kicsi, egy szoros baráti kapcsolat alakult ki köztünk, szorosabb, mint ami a korábbi esetben volt, mikor együtt is voltunk. Jól megértjük egymást de mindkettőnknek vannak olyan idegesítő tulajdonságai amiket baromi nehezen viselünk el.
Felmerült most nemrég hogy éljünk együtt, egy háztartásban, mert hogy ez a kicsinek jobb lenne talán? Nem vagyok ebben biztos...hogy ez egészséges minta neki, de végülis egyikünk se akar kapcsolatot mástól, egymással meg nem működik, de felmerült hogy így barátként lehet hogy megérne egy próbát az összeköltözés, hogy családban nőjön fel.
Se nem lehetséges, se nem egészséges.
Ideig-óráig lehet, hogy kitart, de az évek folytán úgy meg fogjátok egymást gyűlölni, mint annak a rendje. Ezek a kifogások, hogy "nem akar kapcsolatot", te meg "nem vay rá képes" szintén egy-két hétig, hónapig, talán évig is kitartanak, de nem örökérvényűek.
Nem, nem akar kapcsolatot - most. És egy hónap múlva? És két hónap múlva, ha találkozik álmai nőjével véletlenül? Akkor mi van? Na akkor majd üvöltve-visítva vádolod, hogy de "azt mondtad, neked nem kell kapcsolat, most meg itt hagynád a gyereket!!'.
Az, hogy te nem vagy képes kapcsolatra, szintén baromság. Most lehet, hogy nem. És egy év múlva? Ezzel a férfival is együtt voltál, lefeküdtél, romantikus kötődést alakítottál ki. Lehet, hogy 10.000 emberből csak eggyel jön ez össze nálad, de sosem tudhatod, hogy nem jön el az, akivel működni is fog...
A kicsinek pedig ez lenne a legegészségtelenebb! Eltanulna egy káros, beteges mintát, ahol a legfontosabb elem - a szeretet, intimitás, kötődés - hiányzik a szülei között. A gyerekek tudat alatt is azt veszik értelemszerűnek, azzal nőnek fel, amit ti mutattok, adtok neki. Ezt kívánod neki is a jövőben? Hiába áltatod magad azzal, hogy ő "családban" nőne fel, ez NEM CSALÁD. Ráadásul óhatatlanul ott van a háttérben, hogy rövid időn belül, valamelyikőtök vágyai meg is fosztanák ettől a pótléktól. Miért adnál neki, csak azért, hogy később elvehesd? Sokkal rosszabb, mintha soha nem is lett volna...
a kicsinek jó volna h ott vannak a szülei
De nektek nem volna jó. ha véletlen kialakuloban volna egy kapcsolat valamelikőtöknek, akkor az nem lehetne egészséges mert nem bízna a harmadik ebben a helyzetben hisz már van egy gyereketek is! szóval akkor szét kéne kõltözni, na ez jobban megviseli a kicsit mint az hogy nem is szokott hozzá hogy együtt laktok.
ha barátként akartok együtt élni, testiség, szerelem nélkül az nem jo ötlet szerintem. most lehet ugy gondolod hogy nem lesz senkid de ha ráakadsz valakire akkor egy csapásra megváltozik minden. mint írtam nem lenne bizalom maradéktalan, én egy ilyen szituban nehezen hinném hogy nincs semmi a szülők közt és féltékeny lennék.
a gyerek nem tart össze, egyszer felnő. és ott maradnak a szülők egymással és lehet nem jo viszonyban...
én nem tenném! csak végszükség esetén, de a kislány miatt nem. ő már megszokta h külön vagytok, megviselné a sok változás
Én biztos hogy olyan kapcsolatra nem leszek képes, és már nem is vágyok rá, ami férfi-nő kapcsolat, párkapcsolat. A gyerek óta annyira ki van elégítve minden szeretet-kötődés igényem, hogy semmi szexuális vágyam nincs, és minden időmet vele töltöm ahelyett hogy másokkal legyek. A lányom apjának se volt soha normális kapcsolata. Szóval akkor ha úgy nézzük hogy külön vagyunk, mármint külön háztartásban, akkor az egészségesebb így is? Hogy amúgy sem élnénk mással együtt?
Persze nem akarok rosszat a gyerekemnek. Azt szeretném ami neki a legjobb, és emiatt gondolkodtam el rajta... Hogy ha szeretetteljes barátságban tudnánk egymás mellett élni, akkor az nem lenne-e jobb a gyereknek, mint hogy külön vagyunk. Én sem vagyok meggyőződve erről egyáltalán amúgy, hogy jó lenne ez neki. Köszi a véleményeket.
"Én biztos hogy olyan kapcsolatra nem leszek képes, és már nem is vágyok rá, ami férfi-nő kapcsolat, párkapcsolat."
Hagyjál már ezzel a baromsággal. Mivel szexuális kapcsolatra igenis vágysz, nem vagy aszexuális, ami óhatatlanul azt vonja maga után, hogy előbb utóbb megint szerelmes leszel, és vágyni fogsz egy párkapcsolatra. Az, hogy 1-2 évig nincsenek ilyen jellegű igényeid, teljesen normális!
"A gyerek óta annyira ki van elégítve minden szeretet-kötődés igényem, hogy semmi szexuális vágyam nincs, és minden időmet vele töltöm ahelyett hogy másokkal legyek."
Szintén teljesen normális reakció, a szervezetedben óriási változások mentek végbe. Amint abbahagyod a szoptatást, nagyobb lesz a gyermeked, bölcsibe-oviba megy, meg fog változni ez is, és visszaáll a régi rend...
"A lányom apjának se volt soha normális kapcsolata."
De ha az embernek nem volt még kutyája pl. az szerinted sem jelenti azt ugye, hogy soha nem is lesz? Na a normális kapcsolattal is kb. ez a helyzet...
"Hogy ha szeretetteljes barátságban tudnánk egymás mellett élni, akkor az nem lenne-e jobb a gyereknek, mint hogy külön vagyunk."
Akkor sem lenne jobb, ha ez megtörténne, mert akaratlanul is azt tanulná el, hogy a szerelem, szeretet, kötődés egy felesleges dolog a párkapcsolatban. A saját érzelmi életét nyomorítanátok meg egy fél életre.
Így maximum annyit tanul el, hogy ami nem működik nem kell erőltetni, de mindenkinek megvan a lehetősége egy új életre, új kapcsolatra...
Sokszor megöleljük egymást most is, nem az van hogy ott van két egymásnak hideg idegen. Szeretjük egymást, életem legnagyobb ajándékát kaptam tőle, úgyhogy nem kérdés hogy szeretem-e, csak nincs szexuális vonzalom.
Szexuális kapcsolatra nincs igényem, ezt mondom...Korábban is inkább azért próbálkoztam, mert tudtam hogy ez a "normális" és bíztam benne hogy be tudok illeszkedni ebbe az egészbe, hogy olyan életem lehet amilyet mások normálisnak gondolnak, de rájöttem hogy ez elsősorban bennem dől el, hogy nekem mi a normális, nem az az érdekes hogy mindenki más miben él.
Neki viszont tudom hogy van igénye a szexualitásra, amit én nem tudok kielégíteni, nem is akarok, de ő maga azt mondta hogy mivel van egy gyereke, így minket tekint "családjának" és nem akar úgy tartozni senkihez, mert ott van benne blokk formájában az, hogy már van családja.
Én így hogy egyedül élek vele, sokkal jobban érzem magam, mint bármilyen más helyzetben, és azért is nem szeretnék vele élni, mert félek hogy nem ugyanaz az ember lennék akkor. Persze később a gyereknek nem én leszek a világ közepe ezt tudom, nem ettől érzem most jól magam, hanem alapból egyedül mindig is jobban éreztem magam. (szoptatni már nem szoptatom...már elég nagy hozzá :) )
3 hónapja szültem de én vágyom a páromra, nem elég a baba és sztem később se lesz.
ha te ugy érzed hogy senki se kell hát legyen élj egyedûl a gyerekkel és kész. de ne tedd ki annak hogy az apja lakitársa leszel. előttem is irták de én is mondom, hogy rossz érzelmi nevelést látna. Persze ismerek olat akik ugy élbek együtt mint kutya és a macska, az se jo
Mi megpróbáltuk... nem ment.
Hiába szakítottunk, fél év után egymás karjaiban kötöttünk ki. Azóta együtt vagyunk, az esküvőt tervezzük, és lett még egy babánk.
Soha!
Akik valaha szerették egymást, akik szerelmesek voltak egymásba, és ez a szerelem kihűlt, elváltak, azok soha nem lesznek barátok. Ez mindig álszent duma, és nem szabad neki bedőlni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!