Miért a szabályokkal akar családot? Miért fordul ki magából minden házasságnál? Hogy beszéljek vele erről?
Az anyám és az új férje szabályokat hoztak, de én csak nevetek rajtuk.
Pl. hétfőn és pénteken együtt vacsorázunk itthon, vasárnaponként együtt reggelizünk és ebédelünk (ez azért vicces, mert anya csak akkor megy a konyha közelébe, ha kell valami a hűtőből, egy szendvicset nem képes megcsinálni), szerdán és péntek délután együtt teniszezünk, és minden második hétvégét vidéken töltünk együtt, mert a pasija vett ott valami házat. Aztán hétvégente este 10-től 2-ig mehetek szórakozni, az országot csak úgy hagyhatom el, ha előtte legalább 3 nappal elkéredzkedtem és nem tölthetem a nyarat külföldön a barátaimmal (ó, dehogynem), hétköznap nem mehetek bulizni, 7-re itthon kell lennem.
És ehhez hasonló hülyeségekkel fárasztanak.
Eddig fontosabb volt neki a luxus, a pénz, a drága holmik, én pedig azt csináltam, amit akartam, ott, akivel akartam. Mindig ez van, tök jól elvagyunk, aztán amikor hozzámegy valakihez, megváltozik és általában az van, amit a pasijai akarnak.
Ha a tél közepén tengerpartra akartak menni, akkor a Karácsonyt is egy szigeten töltöttük, ha síelni akart valamelyik nyáron, akkor azonnal indultunk, ha valamelyik vallásos volt, akkor hirtelen mi is azok lettünk, ha a másik vega volt, akkor mi se ettünk húst és még sorolhatnám.
Most se a szabályok miatt leszünk egy család és nem értem, miért játssza a tökéletes anyát, amikor eddig alig figyelt rám, szinte minden fontosabb volt nálam. Felnőttem és közel a 17-hez, nem fog tudni szabályokkal irányítani, amikor már 14-15 évesen is addig szórakoztam, ameddig akartam, gyakran azt sem tudta, éppen hol vagyok, vagy sokáig nem is találkoztunk, csak telefonon beszéltünk.
Nem a közös teniszezésektől és a hétvégéktől fogom elfogadni az új férjét.
Ma is összevesztünk, mert tegnap elmentem bulizni és reggel értem haza. Aztán mondtam, hogy felesleges ez a képmutatás, az embereknek megvan róla a véleményük és ez nem attól fog változni, hogyha mindenkinek mondogatja, hogy mennyire boldogok és összetartóak vagyunk.
"Felnőttem és közel a 17-hez, nem fog tudni szabályokkal irányítani, amikor már 14-15 évesen is addig szórakoztam, ameddig akartam, gyakran azt sem tudta, éppen hol vagyok, vagy sokáig nem is találkoztunk, csak telefonon beszéltünk. "
Gyerek vagy még, ráadásul egy beképzelt kis pcsa.
Lehet, hogy nem vagyok még 18 éves, de nem vagyok gyerek. Felnőttem az anyám nélkül, nem volt sok választási lehetőségem.
Miért is lennék beképzelt? Ezt indokold már meg légyszi, mert szerintem semmi olyat nem írtam, amiből ez jönne le.
"Aztán hétvégente este 10-től 2-ig mehetek szórakozni, az országot csak úgy hagyhatom el, ha előtte legalább 3 nappal elkéredzkedtem és nem tölthetem a nyarat külföldön a barátaimmal (ó, dehogynem), hétköznap nem mehetek bulizni, 7-re itthon kell lennem."
16 éves vagy. Ezek teljesen korrekt szabályok.
"az embereknek megvan róla a véleményük"
de, hidd el, rolad is. 14 evesen is egy rib...nc voltal, most is az, meg az is maradsz. Na, ez az emberek velemeny rolad.
De most nem a szabályok korrektségén van a hangsúly.
Hanem azon, hogy eddig alig foglalkozott velem, amikor lesz egy új férje, mindent úgy csinál, ahogy ő akarja, teljesen kifordul magából.
Tudom, hogy ezeket sem ő találta ki, mert eddig azt hangoztatta, hogy nem akar korlátozni semmiben és még mikor 1 hónapja meséltem a nyári terveimről (akkor még nem volt semmilyen szabály), támogatott és mondta, hogy érezzem jól magam a többiekkel, mondta, hogy ő is sokat utazott és bulizott fiatalkorában (meg most is, csak ezt nem akartam mondani...) és a nyár erre való.
Nem vagyok ribi és soha nem is voltam. Nem attól lesz valaki az, hogyha sokáig szórakozik, ezt elárulom neked.
De gondoljanak annak, nem nagyon érdekel. Az irigyek és féltékenyek véleménye soha nem érdekelt.
Hiába cipelnek el a családi programokra, ha közben tudom, hogy anyám ezt a férjét is lecseréli és újra kezdődik ez az egész, majd valaki mással.
Nem fogok műmosollyal programokra mászkálni és itthon családi ebédeken, vacsorákon üldögélni, mikor tudom, hogy ez az egész nem igaz.
Ne engem próbáljatok bántani és segíteni, hanem normális tanácsot adni, hogy ezt miként beszéljem meg anyával.
Hihi, közel a 17-hez még egyáltalán nem vagy felnőtt.
Nekem ezek a szabályok kifejezetten tetszenek. :) Tetszik, hogy a szüleid próbálkoznak, hogy több időt tölthessen együtt a család.
Teljesen evidens, hogy 16 évesen nem hagyhatod el az országot az ő tudtuk nélkül és abba is van beleszólásuk, hogy kivel, hol nyaralsz.
Egyébként nagyon sok hozzád hasonló korúnak fele ennyi dolgot sem engednek meg. Nincs okod panaszra egyáltalán.
Remélem, ez csak egy kis lázadás és hamar rájössz, hogy értékeld azt, amid van.
Na jó, írok, de csak mert vérlázítóak az eddigi kommentek.
Figyelj! Ha a sztorid igaz, akkor anyukádnak komoly személyiségzavara van. Soha a büdös életbe nem fogod tudni vele ezt megbeszélni.
Illetve lehet, hogy beszélni tudtok róla, de csodát ne várj. A helyedben én inkább az új "apukával" beszélnék a szabályokról, és a múltatokról. Jobb ötletem nincs, sajnállak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!