Utálok otthon lenni! Mit csináljak?

Szerintem is beszélgess erről anyukáddal, ha nem változik, közöld vele, hogy apukádhoz költözöl. Beszélgess el apukáddal is, mondd el neki, hogy nem szeretsz anyukád barátjával élni, és csak felajánlja, hogy költözz oda. (Olyan, meg hogy a terhére lennél nincs. Hisz a gyereke vagy.)

Ha apukád engedné, hogy oda költözz, akkor mondd el anyukádnak, hogy nem azért költözöl oda, mert nem jó anya, és mert már nem szereted, hanem azért mert nem bírod a barátját, vagy csak füllentsd azt, hogy " szükségem van egy kis környezetváltozásra" ami nem is biztos, hogy füllentés lenne.

Ha apukád nem engedné, hogy odaköltözz, akkor ülj le anyukád barátjával, és beszélj vele. Tudom, hogy mondani könnyű, de hátha. (próbáld megérteni anyukádat is, hogy olyannemű szeretetre van szüksége amit tőled, a gyerekeitől nem kaphat meg.) Viszont téged kéne előnyben részesítenie a hapekkal szemben..

14 évesen minden olyan nehéznek és rossznak tűnik. Ne aggódj, ezen mindenki átesik, a hormonok miatt változol, és ez kihat a lelkiállapotodra.

Viszont.

Én is imádok a férjemnek ennivalót készíteni, te biztos leszűrnéd belőle, hogy csak ugráltat engem.

A stílus iránt a tizenévesek ritka érzékenyek tudnak lenni, amit nem kedvelnek, azt azonnal undorítónak tartják ;) ettől függetlenül anyukád szereti, és értsd meg, hogy te pár év múlva el fogsz menni otthonról. Anyukád pedig maradjon egyedül, mert neked nem tetszik a férfi, akit szeret? Nem, ezt nem várhatod el tőle.

Hogy mit kéne tenned? Ha nem is kell megkedvelned a párját, de viseld el. Hidd el, hogy egy 14 éves kamaszlányt sem egyszerű elviselni sokszor ;) mégsem küldenek el otthonról ;)

De ha ennyire rossz a helyzet, hogy nem bíírod ki, akkor költözz át apukádhoz egy időre.