Hogyan kezeljem a kapcsolatomat édesanyámmal? Eléggé kétségbe vagyok esve! (bővebben lent)

21 éves vagyok, és édesanyámmal élek együtt, lassam több mintt 10 éve elváltak apumtól. Anyukám mindig is kicsit tulzottan aggódó volt. mindenkivel szemben bizalmatla, afféle igazi férfigyűlölő. (Persze meg tudom érteni, de néha akkor is túlzásba viszi)

A helyzet az, hogy van egy barátom, úgy másfél hónapja jöttünk össze, de már egy éve ismerjük egymást. Igaz, anyum csak egyszer látta, de a szüleit hirből ismeri. (a barátom édesapja annó egy faluban született anyummal) Párszor aludtam már a barátomnál (kb3-4 alkalommal), de anyum mégis mindíg kiakad mikor reggel hazajövök. Kiabál velem, folyton olyanokat vág a fejemhez, hogy nem tisztelem őt, és hogy soha nem számthat rám, meg ilyenek. Pedig mindíg segítettem neki, ahányszor szüksége volt rám, csak szólnia kellett, vagy sokszor még azt sem. Egyszerűen nem tudom megértetni vele, hogy 21 évesen nem olyan nagy tragédia, hogyha a barátomnál alszom. Vagy talán mégis?Hogy próbáljam elérni, hogy ne boruljon ki annyira.

Mert még az sem lehetne ok, hogy ne bízzon benne, mert a barátom tényleg rendes srác, és szeret engem, érzem. (Volt még olyan kapcsolatom, ami miatt anyum hasonlóan kiakadt, de az jogos volt, a srác tényleg csak kihasználni akart... De ez most más.) Tudom, hogy nem használ ki, és én nagyon ragaszkodom ehhez a kapcsolathoz, mert sokat jelent nekem, és akár valami jó is kisülhet belőle. Nem tudom mit tegyek. Van valaki, aki volt hasonló helyzetben? Vagy ti mit tennétek ilyenkor anyukák/ lányok?