A szüleim nem értékelnek, a tudásomat, semmit, mit csináljak velük vagy hagyjam rá, eléggé bánt a dolog?

A Bibliában is az van, hogy 'tiszteld' szüleidet, de az sehol nincs benne, hogy 'tegyél úgy, ahogy mondják', vagy 'érts velük egyet' stb... :)

Szóval nyugodtan állj a sarkadra és érd el a lehető legtöbbet!!! Próbálj olyan szakot választani, ami aránylag nehéz, színvonalas és jó elhelyezkedést biztosít! (Utána még az is lehet, hogy tudományos fokozatot is szerzel, akár külföldön is, szóval hajrá!) Hozd kia maximumot a tehetségedből és szorgalmadból, kérd a tanáraid véleményét is!!

Levelezőt csak akkor válassz, ha kénytelen vagy munka mellett csinálni és biztosan nem menne nappalin.

Kicsit határozottabban állj ki legyél ambiciózusabb és próbáld a lehető legjobbat választani. :) Hozd ki a lehetőségekből a maximumot, ne szerénykedj!

Lehetőleg egyetemet végezz, vagy 'Master' fokozatot tűzz ki célul és főleg olyan végzettséget szerezz, amivel utána tudsz megfelelő munkát találni!!

Az különben nem 'lehúzás', ha az ember szépen tanul és a szülei támogatják. Azt, hogy támogatnának-e, te tudod eldönteni.

Na csak ne légy kishitű, könnyen lehet, hogy mások sokkal jobban tudják, mire vagy képes, mint saját magad!! A tények is ezt mutatják!

Nehogy úgy állj dolgokhoz, hogy nem fog sikerülni, így nem lehet hozzáállni, akkor nem is sikerül...

"Akár azt hiszed, hogy sikerülni fog, akár azt, hogy nem, igazad lesz!" (Ford)

Úgyhogy hajrá! Kérd azoknak a véleményét, akiknek van tapasztalatuk és jobban tudják, hogy mire vagy képes, mint te saját magad, meg nézd a tényeket!

Döntsd el, hogy a félelmeid vezetik az életedet, vagy a vágyaid! ;)

Úgy lehet előbbre lépni, ha olyan dolgot is megteszel, amitől féltél korábban, vagy aggasztott és magad is meglepődsz, hogy sikerül...