Szerintetek létezik ebből kiút, megoldás?

A helyzet az, hogy 26 éves vagyok, jelenleg az anyukámmal és a húgommal élek. Ők nem dolgoznak, mivel nem találnak állást, én tartom el őket a nevetségesen kevés fizetésemből. Anyukámnak csak 8 általánosa van és kb. 15 éve nem dolgozott, csak néhány napot nem bejelentve, mivel a tartósan beteg húgommal járt kezelésekre. Megjegyzem, a húgom nem igényelt soha 24 órás felügyeletet, ugyanúgy iskolába járt napközben, mint minden más gyerek, tehát anyum idejéből jóformán egy percet sem vett el. Épp ezért nem értem, hogy miért nem próbált állást keresni, miért mindig csak várta, hogy majd valaki segít rajta? A másik fontos dolog, hogy apám néhány hónapja elhagyott minket, azelőtt az én és az ő fizetéséből éltünk. Visszapörgetve az egészet én valamennyire megértem apámat, amiért elege lett abból, hogy tizenéve ő tartja el a családot úgy, hogy anyám még csak meg sem próbált állást keresni, legalább időseknél takaríthatott volna. Amikor apám közölte, hogy elmegy, akkor kezdett el kapkodni, hogy jajj, hol dolgozzon?

Kezd elegem lenni abból, hogy nekem egy árva vas sem marad a fizetésemből, így konkrétan egy normális gatyát nem tudok magamnak venni, nemhogy pl. szórakozásra telljen.

Ráadásul olyan hülye dolgai vannak, hogy az hihetetlen. A múltkor pl. hozott nekem egy gesztenyés túró rudi féleséget, amit én nem kértem, és nagy elánnal közölte, hogy ez milyen drága volt! Tudjátok, mennyibe került? 39 Ft volt. Ez neki sok, de a cigire azért elkölt vagy havi 10.000 Ft-ot. A cigije az egyik dolog, amitől kivagyok, mert a múltkor összeszámoltam, hogy régen apám egy teljes havi fizetése elment egy évben csak a cigire. Közben meg siránkozott, hogy neki egy normális holmija sincs.

Szerintetek van itt megoldás?

(Bocsánat az össze-visszaságért, de eléggé feldúlt vagyok emiatt, nem tudtam jobban összeszedni.)