Hogyan mondjam el a páromnak, hogy nem megyek el az apja temetésére?

Szerintem nem látod a fától az erdőt. A párod egyik kapcsolatból a másikba megy, csakhogy ne kelljen otthon lennie. Miattad elhagyta az élettársát, tehát szintén egyik kapcsolatból ugrott a másikba. És szerintem még fog is, te most csak egy állomás vagy.

És nagyon rosszul nevelték, tehát már most látod, hogy vannak hibái, problémái, amik téged zavarnak.

1. eset: Igazam van, nem olyan jó ez a kapcsolat. Akkor felesleges elmenned, mert úgyis csak egy állomás vagy az életében, túl sok érzelmi kötödés nem lehet sem az ő részéről, sem a te részedről, ha ebben a helyzetben magára hagyod. Akkor tényleg felesleges.

2. eset: Tényleg úgy gondolja, hogy veled most megtalálta az igazit, és működne a dolog. Ebben az esetben magad alatt vágod a fát, mert egyértelműen csalódni fog benned, és az előzményekből kiindulva, előbb-utóbb továbbáll.

A kérdés még az számomra, hogy te mennyire gondolod komolyan ezt a kapcsolatot? Mennyire zavar az, hogy rosszul nevelték, mit jelent ez pontosan? Illetve miért nem érzed úgy, hogy az embernek támogatnia kell a párját ilyen helyzetben? Tök mindegy ki a családja, egy-két órát csak kibírnál velük egy fedél alatt.

Az "após" temetésére, nem azért megyünk, mert akarunk ismerkedni a családdal, hanem mert szeretjük, és tiszteljük, megtiszteljük a párunkat azzal, hogy ott vagyunk, és együtt érzünk, támaszt nyújtunk.

Azért ha a párod annyira rosszba lenne a családjával, egyáltalán nem érdekelné a temetés, nem hogy elmenjen...