Láttátok ezt a megdöbbentő cikket?

2:24

Látod elkövetted azt a hibát, mint sokan...

Azt feltételezed,hogy mert "szép családjuk" van (kívülről) a szülőknek presztizs állásuk van, a gyerer jól tanulnak, akkor már jó példát is látnak otthon...aztért mert valaki nem bukdácsol, és a szüleinek jó á

Lása van, nem jelenti azt, hogy erkölcsileg is ugyanolyanszinten vannak...

hát nem tudom, én ezek szt hálát adhatok, a lányom 11.-be jár, 18 fiú, 18 lány, három fiúnak van barátnője, két lánynak barátja, nem szexelnek minden hétvégén mással, nem isznak, nem drogoznak, buli helyett billiárd és teke van...

Mondjuk okos, értelmes fiatalok, akik a családban is azt látták, nem a piától lesznek nagyok és jelentősek mások szemében... pedig nagyon színes a családi háttér, ápolónőtől színészig, könyvelőtől fodrászig minden van, szóval nem kis milliomoscsemeték.

Azt hiszem, azok a gyerekek, kamaszok, fiatalok, akik a szexben és az ivásban élik a napjaikat, jórészt az otthoni sivárságból menekülnek ilyen haverok közé :(

Elsővel nagyon egyetértek. Gimiben szokott előjönni, hogy abbahagyják a gyerekek a sportokat/zenét sokszor szülői támogatással a tanulás miatt. Aztán kiderül, hogy mondjuk a heti 5 délutánból elég kettőt végigtanulni, mert nem kell annyi idő, mint ami felszabadult. Itt szokott bejönni a tengés-lengés. Unatkoznak, így hát összeülnek a parkban dumálni. Aztán előkerül egy sör, másnap egy cigi és csúsznak egyre lejjebb.

Szerintem találj vmit, amiben a lányod tehetséges és amit szívesen csinál heti 3-4 alkalommal. Ne te kényszerítsd rá, mert azt úgyis abba fogja hagyni 14 éves kora körül, amikor csökken a befolyásod felette. Itt az a fontos, hogy ő tényleg akarja azt a dolgot. Én pl sportolok, mert szeretek mozogni és a legjobb barátnőmet is így ismertem meg már 10 éve. Ezért mindketten visszajárunk még egyetemistaként is, hiszen ez a mi közös programunk. :)

Persze, az igazsághoz hozzátartozik, hogy így sem voltam szent. Anyukám biztos nem dicsért volna meg, ha látja, amikor ezzel a barátnőmmel kocsma-túrázunk, vagy egy vadabb partiban tombolunk, de legalább 17-20 voltam, nem 14-15.

L/22

A mi iskolánknak (szakközép) drogos híre volt... és tényleg volt egy-egy ember, aki titokban füvet értékesített, és volt egy-egy ember, aki vodkával hígította a reggeli kávéját, de azt vettem észre, hogy a többség igenis nagyon normális.

Kérdés, hogy hol, miben akarják túllicitálni egymást az emberek. Itt mindenki tisztában volt vele, hogy ha abból akarnak élni, amit tanulnak, akkor be kell kerülni az egyetemre - az pedig nagyon nehéz. Szóval azok a lányok, akik az első évben (14-15 évesen) még bulizni jártak, később inkább a szakmai órákra és a hegynyi házi feladatra koncentráltak és egymásra is inkább szakmai szemmel néztek. Hozzá tartozik, hogy ezt a "szabadidős tevékenységet" mindenki magának választotta, szóval nem az volt, hogy a szülők beíratták zongorára. A szakma mindenkinek saját vállalása volt. Aki ehhez gyenge volt, az átiratkozott másik iskolába orgiázni.

Szóval, úgy kezdtük, hogy "drogos iskola", de néhány év alatt azt vettük észre, hogy a jónevű gimnáziumok tanulói vannak elkanászodva, és nem mi. Mert az iskola arra tanított minket, hogy a jövőnkre koncentráljunk. Persze, ezzel nem azt akarom mondani, hogy a szülőknek nincsen felelőssége a dologban, de mi nagyon sok pozitív példát láttunk a tanáraink között.

Talán mert egy jónevű gimnázium tanulója szinte akármelyik egyetemre mehet. Ez a "bőség zavara" rögtön elősegíti a züllést, mert akkor már "úgyis lesz valami".

Mikor én tini voltam, akkor sem volt más a helyzet.( 15 éve)

Annyit tudsz tenni ellene, hogy nyíltan beszélgetsz a lányoddal erről, és elmondani neki milyen hátrányai és buktatói vannak ennek az életvitelnek.

12:34, Tisztában vagyok vele, mi kell az egyetemre jutáshoz, de a diákok többsége nincsen vele tisztában. Nagyon sokan úgy állnak hozzá, hogy ha bekerülnek egy nagyon erős iskolába, akkor már a 3-as szint is komoly teljesítmény. Rengetegszer hallottam, hogy "Jó, csak 3-as, de kemény a suli, ami itt 3-as, az nálatok 5-ös lenne, nem én vagyok a hülye." - és arra általában későn jönnek rá, hogy ezzel nem érik el a felvételi ponthatárokat, akármilyen erős iskolában 3-as a 3-as. Rengeteg olyan ismerősöm van, akiknek van egy üres évük emiatt, és újra megpróbálják az érettségiket letenni ősszel, hogy következő tavasszal eséllyel induljanak a felvételin. Vagy aztán csak OKJ-re mennek, és ott vannak 6-7 év alatt, mint egy szakközép iskolai tanuló 5 év alatt.

Pont ilyen fiatalok, akikről a cikk is szól - a "magas" gimnáziumi követelmények kifogásul szolgálnak a középszerű jegyek miatt, marad idő a bulizásra, plusz nincsen egyfajta orientálódás a pálya felé, tehát 19 évesen sokan még mindig úgy vannak vele, hogy "tök mindegy, melyik főiskola, vagy egyetem, csak felvegyenek".