Jobb, ha inkább hallgatok ennyi idő után?

Eléggé szappanoperába illő, amit le fogok írni. Párom (27) nem tudja, hogy ki az édesapja. Véletlen gyerek lett. Az anyukája nem mesélt neki soha erről. Ő egyszer kérdezte meg tőle, de egyértelmű választ nem adott a páromnak csak, hogy így alakult és hogy ő tudja azt, hogy vannak féltestvérei. A férfi vezetéknevét elárulta, de elég gyakori név.

Mi szoktunk erről beszélni, hiszen a páromat kicsit bántja, hogy az apa személyét nem tudja kihez kötni, nincs egy arc előtte. De kérdeztem tőle, hogy megkeressük e és ő azt válaszolta, hogy nem akar csalódni és inkább jobb így.

A helyzet viszont most úgy alakult, hogy a fülembe jutott, hogy ki lehet az apja. És ha jobban bele gondolok hasonlítanak is. Nagyon furán érzem magam... A férfi is falubeli, tehát ismerik egymást, mégha csak látásból is. A vezetéknév is stimmel, amit az anyukája elárult neki.

Ne mondjak semmit?

Nincs jogom hozzá, hogy felbolygassam az életét senkinek. Annyit azért kérdezek majd tőle, hogy ha én tudnék valamit szeretné e hogy elmondjam. És akkor így ő el tudja dönteni. Nem akarom egyből rázúdítani. Ti mit tennétek?