Akinek rossz kapcsolata volt a szüleivel, az miért lett felnőttként egy érzéketlen paraszt?
Elnézést a kifejezésért, de 3 embert is ismerek, akinek rossz gyerekkora volt, alkoholista apa, vagy dolgoztatták tizenévesen, vagy verték.
És felnőttként mind egy érzékelten szemétláda.
Olyan, hogy ha valakinek gondja van, akkor egyáltalán nem együtt érző: "jajj csak ennyi? Az semmi! Én gyerekként..."
meg, "mit sírsz, azt hiszed ha én sírtam volna jobb lett volna?"
És mind ilyen felfogású. Egyáltalán nem tanúsítanak semmi együtt érzést mások iránt, mutatják, hogy "kemény vagyok, mert kemény volt a gyerekkorom!"
Szóval ilyen érzéketlen tuskók!
Miért lettek ilyenek? Szerintem az nem jó ok, hogy neki nem voltak szerető szüleik, akkor mindenki más se sírjon már!
Talan mert irritalo azt latni, hogy van aki tized huszadannyi dologert picsog mint amit o zokszo nelkul turt.
Vagy legalabb ne neki sirjal. Tudod ha nekem faj a labam azt nem egy toloszekesnek fogom elpanaszolni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!