Párom részegen jött haza, soha nem bántotta a gyerekeket, de ennek ellenére négy éves kislányom fél tőle. Az apja már alszik de a kicsi nem mer bejönni a szobába. Mit lehetne tenni?

En sajn nem tudom, hogy TE mit tudsz tenni, pedig nekem is reszeges apukam volt (megis öt szerettem jobban, mert meg mindig ö volt jobb hozzam erzelmileg). Viszont emlekszem arra, hogy neha feltem, amikor pl. ö "vigyazott" rank, mert felnöttkent "hatalma van" felettünk, gyerekek felett, de egy gyerek pontosan erzi, hogy ez az allapot nem egy felelössegteljes allapot...

Szerintem a ferjednek kene valamit tenni, nem neked, neki kene ezt felelössegteljesen elmagyarazni majd, masnap! Szerintem egy 4 evesnek mar el is mondhatja, hogy hibazott, butasagot csinalt, az ö nyelven, amennyire erti, megkerdezheti majd, hogy hogy erezte magat, es kifejezheti, hogy sajnalja, ezt nem akarta...

"Egy gyerek akkor kezd el valamitől félni, ha a szülei is felfújnak valamit. Elesik a gyerek, semmi baja, de anyuka megrémül, ettől a gyerek is és ordítani kezd." - ez is tök igaz!!! Talan jobb lenne semlegesnek lenni, amennyire lehet. En belekepzelve a gyerek helyebe magamat, annak örülnek, ha anya megnyugtatna, hogy velem van, vigyaz ram, minden rendben lesz es szamithatok ra! Egy 4 evestöl mar meg is lehet tudakolni, talan ki tudja magat fejezni (??nem minden 4 eves!), mit erez, mitöl fel.

Szepiteni, hazudni sztem semmi szükseg es meg karos is lehet, mert egy gyerek könnyen atlat a szitan, nagyon jol erez mindent (!) es elveszhet a bizalom.

Szerintem, ha bepisilesi gondjai vannak, ez amugy is szorongashoz hasonlo lelki problemak, igy atmenetileg beengedhetnek a nagyobb testverek, nem csinalva ügyet, ha megis bepisil. De meg jobb lenne: ha felkeltened a ferjedet, es ö menne ki a nappaliba vagy akar mashova, valami matracra aludni (akar strandi matracra, ha nincs mas), es kettesben aludnal a kislannyal, ahol ö megszokta.

1. Miért iszik a férjed?

2. Miért ijesztgeted a gyerekedet?

Egyetlen gyerek sem fél apukától, csak mert büdös, HACSAK nem kapott előtte egy kis agymosást valamelyik "jóakaratú" felnőttől. Mondjuk tőled. Négy és fél évesen nem számít egygyreeknek a szeszszag, HACSAK nem köti hozzá valamelyik "kedves" felnőtt a megfelelő negatív jelzőket. ETTŐL fél a gyerek, nem a szeszszagtól, önmagában.

BESZÉLGETNI, beszélgetni, beszélgetni! A problémákat meg kell beszéni egymással, mindig és mindenkor! Nem a GYK-ra rohanni, nem panaszkodni, nem anyukához rohanni és főleg nem a gyerek nyakába varrni bármit is.

Egy négy és fél éves gyereknek önálló, saját szobája kéne, hogy legyen, ha van elég hely. Nem anyukával alszik, nem apukával - mert az ugye, hazavágja a szülők szexuális életét (az együttalvást erőltető anyukák mindig erre is játszanak) és előbb-utóbb a kapcsolat borul.

Csak hogy tudd: nem minden esetben kapod meg a gyereket automatikusan, ha válni akarsz. Sőt.

Van testvére a gyereknek? Ha még nincs, hát legyen, de gyorsan.

De ti honnan tudjatok hogy 16 evesen lett gyereke???

Vegigolvastam a 3oldal,de onnan nem derult ki....