Vajon normális-e az, hogy olyan szülők, akik az őszinteséget tartják a legfontosabbnak a szülő gyermek kapcsolatban, még is egész gyerekkorukban hazudnak a gyereküknek?
Sziasztok.
Sokat gondolkoztam azon, hogy ha nekem lesz gyerekem, én be fogom-e dobni a mikulás, húsvéti nyúl stb meséket a gyerekemnek. 50%-ig arra jutottam, hogy nem és 50%-ig arra, hogy igen. Én tényleg hiszek abban, hogy a jó szülő-gyermek kapcsolat az őszinteségen és bizalmon alapul. Hogy várjam el hogy a gyermekem őszinte legyen velem, és bízzon benne, ha én az első 10 évben hazudoztam neki erről? Viszont, ha alapjáraton úgy nevelem, hogy nem létezik se mikulás, se húsvéti nyuszi se semmi, akkor félő, hogy a többi gyereknek is az álmait romba fogja dönteni az én gyerekem, ha az oviba vagy az iskolába közli gyerekem a többi gyerekkel, hogy már pedig mikulás nem létezik... Az összes anya szerintem a nyakamra járna, hiszen joguk van eldönteni, hogy még is miként nevelik a gyerekeket. Ti mit gondoltok erről a témáról? Szerintetek nem álszent duma a szülőnek a gyerek felé, az őszinteség, meg bizalomról papolni, illetve elvárni a szülőnek ezt a gyerektől, miközben ő ezt nem tartja be?
Ezek nem hazugsagok. Hanem mesek amikkel a gyerekkort trszed varazslatosabba..amikor meg elhiszik es vigyorral az arcukon nyitjak ki a csomagot amit a mikulas hagyott a csizmaban..
Egy ember sem nyomorodott meg bele h megtudta nincs is mikulas..
anyam..az oszinteseg nem itt kezdodik..
Most őszintén..te nem emlékszel arra, amikor karácsony napján, kis gombóccal a gyomrodban vártad, hogy hipp-hopp ott teremjen a fa alatt az ajándék?Mikor vártad a mikulást/Jézuskát és azon izgultál elég jó voltál-e?
Én ezeket kegyes hazugságnak hívom.Szerintem nagyon aranyos dolog..Ha ettől megfosztod, élményeket, emlékeket veszel el a gyerektől.És ha nincs bizalma a gyereknek a szülő felé, az hidd el nem ezért van!
Meg egyébként a nővérem a lányával olyan 4-5 évesen közölte hogy nincs se miki, se Jézuska se semmi!!!Elmondom neked, hogy szegény lánynak nem az öröm és a megkönnyebbülés látszott az arcán!!!
2. voltam
Talán már leírtam ezen az oldalon, de szerintem tanulságos történet. Ismerek egy anyukát, akinek szintén az az elve, hogy a gyereknek nem hazudunk ebben a dologban sem. Mikulás napján szépen elmondta az ovis gyerekeinek, hogy kitesszük az ablakba a cipőt, amit Apa és Anya éjszaka megtölt, így emlékezünk Szent Miklós jócselekedetére. Erre december 6-án reggel a két gyerek ujjongva rontott be a hálószobájukba, hogy megjött a Mikulás! És hiába kezdte nekik magyarázni, hogy Mikulás nincs, ők ragaszkodtak hozzá, hogy márpedig az a Mikulás volt.
Persze úgy neveled a gyerekeidet majd, ahogy akarod, de amikor ezt a történetet meghallottam, megerősített, hogy nem szép dolog elvenni a mesét a gyerekektől, és ők megmentik maguknak akkor is, ha a túl okos szüleik nem szeretnék.
Ez nem hazugság, hanem mese, és meseként, "csodaként" is kell kezelni. Nem kell azt hazudni a gyereknek, és kitartani amellett, hogy ezek márpedig léteznek, hanem mesélni kell, játszani vele.
A gyerek pontosan tudni fogja, hogy ez mese, mint ahogy azt is tudja, hogy Dagobert bácsi is mese - de ettől még az egész világ csodálatos és érdekes számára, és bele is éli magát.
Nekünk sosem mondták azt, hogy ténylegesen a nyuszi hozza a csokikat, mégis megvolt a húsvét varázsa. Ugyanígy a karácsonynál. Ez mese, kezeld akként.
Nézd, az én anyám mai napig hazudik az apám kilétéről, hülyének néz, áltat. Nem tudja, hogy számomra is tiszta a szitu.
Mégis elvárja, hogy én igazat mondjak mindenben. Megsértődik, ha valamit elhallgatok.
Na ez hazugság.
N 24
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!