Az embernek kötelező ragaszkodnia a szüleihez?

Részben anyós probléma is. A vőlegényem szeretne minden kapcsolatot megszakítani az édesanyjával. (Azért én teszem fel a kérdést, mert neki nincsen netkapcsolata.) Megvannak rá a saját, nyomós okai, amiket inkább nem mesélek el, mert nagyon hosszú történet. Már sok ideje ezen gondolkodunk, hogyan lehetne megoldani, mert nem nagyon bírja tovább egyikünk sem ezt a helyzetet. (A nő egyébként önfenntartó, sok pénzt keres, nem alkoholista, nincsen szüksége anyagi támogatásra.) Most végül adódott egy lehetőség, hogy elköltözzünk ebből a városból, de valamiért úgy érzem, lehetetlen lesz elszakadnia az anyjától. Az ő családjuk nagyon erkölcsös és ezt valahogy "nem illik"(?). Senki nem értené meg, hogy miért döntött így, az anyja már tervezgeti, hogy utánunk költözik abba a másik városba. A másik pedig az, hogy egyikünk sem akar neki felesleges fájdalmat okozni, és nem tudjuk, mit tegyünk, hogy békén hagyjon minket. Viszont úgy érzem, a kapcsolatunkat, a jövőnket tönkretenné, ha a dolgok úgy mennének tovább, mint most.

Valakinek van ötlete, hogyan legyen tovább? Hogy lenne ez mindenkinek a lehető legkevésbé fájdalmas? Lehet-e egyáltalán ilyet csinálni, vagy kötelező mindenkinek holtáiglan ragaszkodnia a szüleihez?