Szerintetek van e olyan bűn amiért egy szülő titagadja a saját gyerekét?

Az esélyt minden gyermek megkapja azzal hogy megszületik.

Ezért szeretik az emberek annyira a gyerekeit. Viszont ha valaki elveszi más életét vagy családon belül erőszakot követ el azért nemjár bocsánat.

Ez a szülő hibáztatás nekem nagyon nem tetszik. Elfogult sem vagyok ezzel kapcsolatban, nincs gyerekem, és a szüleimmel remek a kapcsolatom.

De ha mondjuk rossz ember lennék, azért anyám lenne a hibás? Akkor azért, mert anyám rossz szülő, a nagyanyám a hibás? Azért pedig a dédi? Tudod, egy ponton felelősséget kell vállalni a saját tetteinkért.

Ha a gyerekedet ne adj' isten megölné valaki, akkor a gyilkost hibáztatnád, vagy a szüleit?

" Ismerek egy embert aki egyszer gyílkolt és az apjáék alkoholisták voltak. A gyerek semmi jót nem tanult otthon."

Az én szüleim is agresszív alkoholisták voltak. Amióta az eszemet tudom csak ittak, és vertek minket. Én 11 éves kislányként nem féltem a patkányoktól mert tele volt a lakás, akárcsak a csótányokkal. Gondolhatod milyen körülmények között éltünk a bátyámmal. Gyerekként még a penészes, száraz kenyeret is megettük, mert legalább ettünk.. Tudnék még mesélni milyen gyerekkorunk volt. Mégsem lett sem a bátyám sem én gyilkos, vagy tolvaj, vagy egy kötekedős alak. Megtanultunk a saját lábunkra állni.

Teljesen mindegy hogy a szülő alkoholista vagy igazi jó ember. Van egy pont amikor nem a nevelés, nem a szülői szigor vagy az engedékenység az oka annak hogy a gyerekből mi lesz. Felnőttként a saját tettünkért magunknak kell felelni..

Nem tudom, számomra ez ott és akkor dőlne el. Persze vannak "megbocsáthatatlan bűnök", de nincs gyerekem. Ha lenne, talán mikor embert öl, én is látogatnám a börtönben, én sem bírnám kitagadni. Inkább nem akarom tudni, sose következzen be.

Nagypapámat kitagadták (sőt, majdhogynem "kiátkozták"), mert elvette nagymamámat. Tehát a dédszüleim szerint volt olyan tett, ami annyira ellentmondott az elveiknek, hogy nem tolerálták.