Elköltözés. Mit lehetne tenni?
Kicsit bonyolult a helyzetem, előre is elnézést.
Az az igazság, hogy szüleink elváltak. 7-8 éve Apu örökölt mamám után egy lakást, ami sokáig üresen állt. Most visszagondolva hülye fejemmel noszogattuk, hogy adja ki bérbe, ne álljon ott üresen. Végül unokatestvéreinknek adta bérbe, szinte jelképes 40 ezer forintos összegért. (Gyakorlatilag majdnem dupla annyi a piaci bérleti díja a hasonló ingatlannak a környéken.) Akkor jó ötletnek tűnt, mert testvérem kiment Amerikába dolgozni, én pedig még első éves voltam egyetemen, és messzire jártam. (ott kollégista voltam.)
Azóta eltelt 4 év, én lediplomáztam, testvérem ugyan még kint van de már erősen fontolja az itthon maradást. Diploma után anyuval élek, lassan egy éve van munkahelyem. Anyuval nem mondanám, hogy felhőtlen a kapcsolatom. Röviden az az élő fába is beleköt. Néha hetekig elvagyunk egymás mellett normálisan, néha pedig ha van sapkám azért ha nincs azért.... Részben ezért is szeretnék már elköltözni.
Fizetésem nem túl fényes, bár bevallom, sajnos magasabb az átlagnál. 120 ezret keresek, ebből hazaadok 60-at, a maradékból próbálok félretenni. Aránylag jó sikerült, mert egy év alatt eltettem 600e forintot. De egy lakásra még igencsak karcsú...
Itt visszatérek a lényeghez: Apunak ott van az a tuti kis lakása, amire lényegében tesómnak és nekem is szükségünk lenne. Akár együtt beköltözve, akár úgy, hogy eladjuk és megosztjuk a pénzt.
Apu mégis mindig elzárkózik előle. Igaz mindig hangoztatja, hogy ő segít minket, de amikor felvetjük neki, hogy unokatesóimat lassan ki kellene paterolnia, és kezdenünk kellene valamit a lakással. De nem ő nem is akar hallani róla. Persze ő segít... Mindig azt mondja, hogy majd megörököljük azt a lakást meg az övét is. De szerencsére még nem idő és nincs is rossz eü állapotban, ötvenen van kicsit felül. Még a legrosszabb esetben is 15 évet vígan élni fog remélem. De ha 15-tel számolok, akkor is én már éppen 40 felett lennék. Addigra normális esetben már nem segítség kell a saját lakásomhoz, hanem remélem már az én gyermeke(i)m kezdik az általános iskolát...
Tehát értitek. Ő segítene, de addigra már remélem lesz egy kialakult egzisztenciám, és nem a saját lakáshoz kellene majd a segítség.
Most elvileg megtehetné, de elzárkózik előle. Anyutól meg már szívesen költöznék. részben azért mert olyan amilyen, részben azért, mert a kollégiumban megszoktam már, hogy magam ura vagyok, és marhára nem tudom már tolerálni hogy huszonöt feletti életkorommal napi 10 óra meló után ilyen apró-cseprő baromságok miatt hallgassam az ordítozását, hogy épp ki van-e nyitva az ablak pl...
Apuhoz épp tudnék költözni, de ott egy 5 négyzetméteres szoba lenne, az meg lássuk be, nulla... A hazaadott pénzből ugyan kibérelhetnék egy albérletet, de úgy amit most félreteszek maj a saját lakásomra az 1:1-ben elmenne még rezsire. És szerintem érthető, hogy ha ott van az a saját lakása apunak nem szeretnék egy vadidegennek pénzt adni.
Apu aránylag jó fizetéssel van, nem az albérletből befolyó pénztől függ a megélhetése. És azt is vállaltam, hogy fizetek neki bérleti díjat, vagy fizetem a lakás esetleges költségeit. (Felújítás, stb.) A rezsi természetesen enyém lenne.
Mit lehetne kezdeni ezzel a helyzettel?
válasza:Semmit, tudomásul veszed, hogy apukád a lakást az unokatestvérnek adta ki és neki ez megfelel.
Ha az évi 720 ezer Ft-ból (mert ugye a 60 ezer x 12 ennyi) meg tudtál élni és még 600ezret félretenni, ami azt jelenti, hogy havonta 10ezer Ft-ból elláttad a napi szükségeleteidet, akkor megteheted ugyanezt akkor is, ha "csak" 40ezret fizetsz albérletért és még 20 ezerrel több marad havonta - sokkal többet tudsz spórolni.
Apukádat böven meg lehet érteni, mert ha beköltözöl, utána semmiféle módon nem tud kitenni, akkor sem, ha nem fizetsz sem lakbért, sem rezsit, söt még a lakást is lelakod teljesen. Ezt érthetö módon nem akarja kockáztatni.
"Semmit, tudomásul veszed, hogy apukád a lakást az unokatestvérnek adta ki és neki ez megfelel."
Nah igen, csak közben pedig azt hangoztatja mindig, amikor előjön a függetlenedés téma, hogy ő mindenben messzemenőkig támogat. De amikor felmutatom, hogy ennyit spóroltam, ezek a terveim stb akkor nem nagyon van látszatja ennek a segítségnek.
"Ha az évi 720 ezer Ft-ból (mert ugye a 60 ezer x 12 ennyi) meg tudtál élni és még 600ezret félretenni, ami azt jelenti, hogy havonta 10ezer Ft-ból elláttad a napi szükségeleteidet, akkor megteheted ugyanezt akkor is, ha "csak" 40ezret fizetsz albérletért és még 20 ezerrel több marad havonta - sokkal többet tudsz spórolni."
60 ezret adtam haza, ebből azért kaptam otthon kaját. Jó sűrűn bevásárolok én is, meg nincs minden nap főtt kaja, csak heti 2-3 alkalommal, de van.
40 ezerből nem lehetne kivenni csak egy kis lyukat. Lyukat kapok faternál is ingyen... :o Nincsenek nagy igényeim, de egy kis szoba+konyha azért nem lenne rossz. 40 ezerért maximum egy kis szobát kapsz amiben osztozhatsz a házinéni-házibácsival a konyhán fürdőn egyebeken...
"Apukádat böven meg lehet érteni, mert ha beköltözöl, utána semmiféle módon nem tud kitenni, akkor sem, ha nem fizetsz sem lakbért, sem rezsit, söt még a lakást is lelakod teljesen. Ezt érthetö módon nem akarja kockáztatni."
Nagyon jó viszonyban vagyok vele, ez szerintem benne sem merült fel, de bennem sem, mint lehetséges visszatartó erő.
Ha azt nézem ugyanez unonaktestvéreimmel is fennáll, ráadásul kisgyerekkel vannak ott, akivel óhatatlanul is gyorsabban amortizálódik a lakás, ráadásul egy esetleges kilakoltatásnál is bizony nyomós érv lenne a lakoltatás ellen a kiskölyök.
De erről a dologról szó sincs. Meg mondom mindig azt hangoztatja, hogy gy is ti öröklitek meg...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!