Ez így normális lenne?
Elnézést, ha kicsit hosszú lesz.
Szóval.. 16 éves vagyok, 14 éves koromban édesanyám meghalt, ebből kifolyólag most én főzök minden nap, mosok, takarítok suli mellett. Ez nem is lenne baj, de itthon, mintha ez nem is számítana.. annyit nem kapok, hogy néha elmosogassanak, mert bátyámmal, és apukámmal lakok együtt, mindent széthagynak, pakolok állandóan utánuk.. még ezt is lenyelem.. De az normális lenne, hogy mindenért én vagyok hibáztatva? Ha beszélek telefonon esetleg fél órát(fix díjcsomagban vagyunk, szóval akkor is annyit fizetünk, ha 5 percet beszélek..) akkor már veszekszik velem apu, hogy minket nem lehet eléri, én állandóan a telefonon lógok, mikor ő van, mikor órákat telefonál? Úgy érzem, mindenért engem hibáztat, ennyit azért csak megérdemelnék, hogy ne állandóan velem veszekedjen, ha már elvezetek gyakorlatilag egy háztartást.. Vagy hogy van ez?:(
Mond meg nekik egyenesen, hogy ezentúl te főzöl, mosol. A takarítást és mosogatást osszák be egymás között. Elég nehéz lehet neked anyukád nélkül, mindent ne várjanak tőled, és legfőképpen, ne legyen nekik természetes, hogy mindent te csinálsz!
Ne csináld meg, hagyd ott, majd észbe kapnak, hogy bizony semmi nem magától lesz rendben!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!