Szerintetek ez egy normális dolog anyámtól?
23 éves vagyok, főiskolás, még sajnos otthon élek. Munkát is keresek, csak ugye a főiskola miatt elég nehéz találni.
Anyám meg rendszeresen elmondja, hogy én mekkora sz*r vagyok, minek szült a világra, milyen gyógypedagógus leszek, ha ennyit hisztizek, örüljek, hogy egyáltalán enni ad, és persze a kisebb tesóim sokkal kevesebbet kaptak nálam, pedig mennyivel többet érnek, meg hogy mekkora r*banc vagyok, mert barátom van, stb.
Néha már komolyan megfordul a fejemben az öngyilkosság.
Próbáld meg a diákmunkát rendszeressé tenni. Mivel gyógypedagógusnak tanulsz, ez nagy előnyt jelentene gyermekfelügyeletnél is. Abból egész szép pénzt lehet keresni.
Valószínűsítem, hogy édesanyádnak nincs diplomája, nem tanult tovább. Így ő nehezebben érti meg, hogy 23 évesen miért nem állsz már a saját lábadon.
Nehéz lehet neki több gyereket eltartania.
Természetesen ez nem indokolja a stílust, ami kialakult közöttetek. Próbáld meg, hogy leülsz vele, és átbeszélitek hogyan tudnátok a kapcsolatotokon javítani. Kérdezd meg, mi a problémája a pároddal. Mesélj neki magadról. Mondd el neki, miért fontos neked, hogy gyógypedagógus legyél, miért fontos neked a párod az életedben, ...
Ilyenkor csak a nyugodt kommunikáció használ.
Nagyon sokszor próbáltam már ezeket megbeszélni vele, de valahogy mindig az jön ki, hogy én vagyok a szemét, és a többi. :(
Volt, hogy megpróbáltam elköltözni (akkor még volt munkám), és akkor meg ő kapaszkodott belém.
Teljesen normális hangnemben írtam le a véleményem, te bunkózol.
Hát akkor oldd meg a problémádat!
Nem csodálom, hogy anyádnak már elege van belőled, csak rinyálsz, meg nyalogatod a sebeidet!
Ha annyira makkmarci vagy, ha nem vagy otthon, akkor végezd el a sulit, menj el dolgozni és költözz el.
De nem... neked könnyebb siránkozni, hátha valaki megoldja helyetted.
Te kezdted a bunkózást, én csak reagáltam, nem kell hozzászólni, ha nem tetszik valami.
Nem mondtam, hogy nem akarok tenni ellene.
Nyelvvizsgával sem, nyelvtudással sem fog öledbe hullani az állás, ha nincs ismeretséged, aki konkrét állást ajánl.
Próbáld figyelmen kívül hagyni. Később próbálj elköltözni, gyűjtögess... Más megoldás nincsen, bár ezekre gondolom, magadtól is rájöttél.
Kérdező, ezzel a stílussal pedagógusnak se menj, nincs sem türelem, sem tolerancia benned, ami a pedagóguspályához alap!!
Ha édesanyáddal is ilyen stílusban beszélsz, csodálom, hogy még megtűr otthon.
Na mi van, kérdező, fáj az igazság? Látom, az elevenedbe tapostam:))) No csak nyomogasd a piros kezecskét továbbra is búzgón, ez legyen a legnagyobb boldogságod egész életedben:)))
Részvétem édesanyádnak, testvéreidnek, és leendő tanítványaidnak(:
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!