Normális az, ha egy lány ennyire kötődik az apjához?
A barátnőm (23 éves) minden nap legalább 2-3x emlegeti az apját, hogy "apa erre ezt mondaná", "apa ezt így csinálná", "apától tanultam, hogy ...", stb. Nem bántó igazából, csak olyan, mintha az apjáról szólna az élete, de legalább a fele, és amit az apja mond, az szent. Ha valamit nagy meggyőződéssel állít, azt majdnem biztos, hogy az apjától hallotta. Vele kirándul, barkácsol, sportol, és úgy szót fogad, mint egy kisgyerek. Volt, hogy előttem az apja olyan erkölcsi észosztást tartott neki, hogy csak lestem, ő meg hallgatott, mint a jókislány. Neki akar teljesen megfelelni, ha az apja jó csajnak tartja, akkor elégedett. A családjuk más városban lakik, mint én, én ott lakom, ahol a lány tanul. A lány alig van itt, a szabadidejét inkább otthon tölti. Amúgy jóban vagyok az apjával, kicsit hiperaktív, de legalább nagyon sokoldalú.
25 F
Ha ugyanez az anyjára lenne igaz, senkinek sem lenne szerintem furcsa (nekem így sem). Sok ennyi idős lány is napjában többször felhívja az anyját, hogy tanácsot kérjen ebben vagy abban a témában, együtt mennek sok helyre, stb. Az mégsem furcsa...
Szerintem a barátnőd nagyon apás, abból is látszik, hogy fiús hobbijai is vannak. Van a lánynak fiútestvére? Azt tippelném, hogy nincs és az apa viszont nagyon vágyott fiúra és a lányát nevelte fiúsra.
ma 19:54 vagyok
Még annyit tennék hozá hogy ő is mindig az apjának akart megfelelni.néha olyan volt mintha férj és feleség lennének,az apja olyan kötődést alakított ki köztük hogy hihetetlen.Szerlmesek voltunk egymásba és minden ok volt köztünk,nekem jött egy kis baki,elveszítettem a melómet és nem találtam 4 hónapig,az apja nem hitt nekem,addig addig ocsmányolt engem,amíg teljesen ellenem nem fordította.én is kijöttem az apjával amúgy,de ő kerek perec megmondta a szemembe hogy engem nem szeret a lánya és amíg nm dogozom addig ne próbálkozzak.hol ott a mai napig szeretjük egymást.olyan szinten meg akar neki felelni hogy én teljesen háttérbe szorultam,amúgyigen vélhetően mint két esetben valószínű fiút akart a fater..
Én is ennyire ragaszkodom apámhoz,pedig már közel 40 éves vagyok.De engem születésemtől kezdve az apám nevelt fel.Anyám lelépett,sose ismertem,de apukám nem dobott el,hanem egy személyben volt apuka-anyuka,nővérke,tanár,barát,lelki társ.
Tévedés azt hinni,hogy aki ennyire ragaszkodik az apjához annak az apának sosem lesz jó egy férfi sem.Ez nem igaz.Az én apám nagyon jóba van a párommal.Bár nem élek már régen az apámmal,de amint tudom mindig meglátogatom,és mindig segítek neki.
Köszi a válaszokat!
4: Igen, nálunk is néha úgy viselkednek, mintha férj és feleség, de legalább valami furcsa párocska lennének az apjával. Pár hónapja vagyunk csak együtt, és én úgy látom, hogy az apjával együtt az egész tágabb rokonság befogad engem - egyelőre.
5: Köszi, hogy írtál, bár a Te eseted nyilván egy szélsőség, hiszen egyedül nevelt az apád. Teljesen természetes, hogy más a kapcsolatod vele, mint egy olyannak, akinek mindkét szülő elérhető.
Szerintem amíg a kapcsolatotok nem látja kárát,addig nincs ebben semmi rossz.Én is ilyen voltam,csak apám nem foglalkozott velem olyan sokat,mivel 4.gyerek voltam,és ő otthon dolgozott.
És a férjemet is nagyon szerette már az elejétől,csak 1x a kapcsolatunk elején volt összezörrenés.De mikor látta,hogy én igenis szeretem a páromat és még vele is szembefordultam,hogy őt megvédjem,akkor azt mondta,neki az a fontos,hogy boldog legyek,és elfogadta és fiaként szerette a férjemet.Szóval embere válogatja.
Nincs baj vele,csak lesz,amikor "féltékeny" lesz,mert nehezen fogja azt feldolgozni,hogy az egyszem kislánya felnőtt és önálló és márnem Apa a világ közepe.De ez szinte minden családban kibukhat,akármelyik fél szüleinek a részéről.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!