Anyám miért nem érti meg,hogy nem ok nélkül beszélek néha vele,úgy ahogy nem kellene?

Amikor a fiam kamasz volt, egy remek módszerrel kezelte a saját lobanékonyságát.

Ha felment a pumpa és felcsattant, elrobogott a szobájába, és egy negyedóra múlva előjött.

Közölte, hogy bocsánatot kér a hangnemért, de most halgassuk végig megjegyzés nélkül. Akkor elmodta, hogy az adott dolgot miért látja úgy, ahogy, mit is akart elmondani, ami dühösen talán félreérthető volt.

Hihetelen, de az esetek nagy részében igaza volt, csak félreértettük, a kisebbikben meg sikerült egyezséget kötnünk.

Amíg az ember fel nem nő, roppant idegesítők a szülei, de képesek az ősök is változni, csak lassan. Idővel meg a kamasz is megtanul higgadtan és célratörően tárgyalni. És onnantól két felnőtt beszélget.

"higgadtan világíts rá, hogy nem baj ha más véleményen vagytok, nem vagytok egyformák, viszont el kell fogadnia ezt és kész"

Ez mondjuk olyankor nem működik, ha 3 szó után a szavába vág, és semmire nem lehet rávilágítani.

Olyankor hagyjad inkább, lehet hogy valami baja van magával.