Hogyan tudnám rávenni hogy anyukám keressen part?

Szerintem nem mindenki akar párkapcsolatot, tök érthető, hiszen nem kölcsönös mindig az energiabevitel, odaadás.

A filmekben olyan happy minden, de az életben nem olyan. Egy idősebb nőnek megvannak a dolgai, nem szeret rajta változtatni. Ráadásul egy bizonyos korosztaly felett nem könnyű párt találni, aki jó partner, már valószínűleg valakinek a jó partnere, szabadon futó pasik okkal szabadok.

Az esély kicsi, persze nem lehetetlen.

De szerintem a párkeresési igény önmagától jön, az a jó kérdés, hogy egyáltalán hiányzik e neki egy társ.

Nekem 46 évesen van párom, de ha egyedül lennék, és se akarnék már senkit, olyan jó nyugiba lenni. Bár én évek óta nem tudom milyen a szingliség, de sok éven át élveztem (!) alapból nem vagyok társfüggő, viszont elég vagány ahhoz hogy mindent megoldjak, el tudom képzelni, milyen kiélvezni a szingliséget💙

Miért nem szeretnéd a közvetlen, direkt véleménynyilvánítást választani?

Milyen a te érintettséged ebben az ügyben? Ha lenne (tegyük fel: egy hozzá illő, számára megfelelő) párja, ez hogyan érintene téged?

Saját tapasztalatból írom, hogy ha jó a kapcsolatotok, akkor ne mondj neki semmit, hanem kérdezz tőle. Ha meghittebb beszélgetés van köztetek, vagy csak éppen nem rohantok sehova, kérdezd meg tőle, hogy Anya, annyira érdekel, hogy te hogy állsz a férfiakhoz? Neked mi a legnehezebb az ismerkedésben/párkapcsolat kialakításában? Ez most úgy érdekel..

Vagy nem szeretnél egy társat? Régóta vagy egyedül, ha sikerülne normális valakit találni én el fogom fogadni.

Lehet meg fog döbbeni, főleg, ha az ellenkező nemből vagy, lehet nem is fog válaszolni, viszont gondolkozni fog rajta. És magában biztosan meg fogja fogalmazni ezeket, ezáltal közelebb segítheted ahhoz, hogy egy picit jobban megértse magát, vagy ahhoz, hogy a környezetétől is azt kapja, hogy nem jó ez az állapot. Ha vagytok olyan kapcsolatban, nyugodtan kérdezd meg őszinten. Viszont kéretlen tanácsot semmiképp se adj, hallgasd meg, ha beszél. Érezze rajtad az elfogadást. Nem könnyű élethelyzet ez.

35N

Nem kell rávenned semmire, ha majd akár kapcsolatot, akkor tesz érte. Nem biztos, hogy rossz neki egyedül, én pl szeretek, élvezeke szingli lenni. Nem tetszik, amikor bárki, szülők vagy nagyszülők okoskodni, hogy keressek párt. Majd azt én eldöntöm, hogy mikor keresek, ahogy anyukád is.

Semmi közöd hozzá, ahogy neki sem a te magánéleti döntéseidhez. Majd ha érdekli a véleményed, akkor elmondhatod neki, amúgy meg saját dolgokkal foglalkozz.

8, nem értek veled egyet, a saját gyermeke aggódik érte, mert ő lát valami olyat, amit az anyuka (még) nem, és bocsánat, de nem természetes állapot hogy valaki éveket magányosan él le, és sajnos eljön az a pont amikor az ember képes ebbe beleszűkülni, és még ha akar is, nem képes továbblépni. Jó szöveg az "egyedül is képes vagyok levegőt venni", de hosszútávon nem vezet sehova, nem erre lettünk "teremtve", elvileg szociális lények lennénk, de más lassan ezt is meg lehet kérdőjelezni ahogy minden mást. Én örülnék ha ilyen gyerekem lenne, mint a kérdező, és néha igenis kell "piszkálni" a másikat tapintatosan, hogy változni tudjon. Sajnálom, hogy te így látod, de nem vitának szánom, csak leírtam, hogy nem értek vele egyet.

6 voltam