Szerintetek hibásak a szüleim hogy nem vették észre az asperger szindrómámat gyerekkoromban?
27 évesen 2 hónapja diagnosztizáltak már olyan szintű lett a problémám amivel foglalkoznom kellet és magamtól jöttem rá mi a gond amit utána pszihiaterem megerősített.
Egész addig valahogy kin szenvedések között de eleldegeltem kérdések nélkül.
Egész gyerekkorom egy antiszocialis szenvedés történet volt szüleim látták más vagyok mégis inkább úgy voltak vele boldoguljak ha tudok párszor eljutottam gyerek pszichológushoz a fura viselkedesem miatt de azok nem csináltak semmit csak szüleim nyugtattak.
Rengeteg fura dolgom volt amit szüleim láttak én biztos vagyok benne hogy sejtették mert nagyszuleim is gyanakodtak ilyesmire szuleim mégse jártak utána pedig főiskolát végzett nem buta szüleim vannak és a 2000 évek közepéről beszélünk amikor már volt ilyen hogy autizmus.
Rengeteg bennem a kétely sajnos mivel azt gondoltam normális vagyok sok olyan dolgot tettem ami nem volt normális és óriási bajba sodortam saját magam és mindez azért mert más vagyok.
Ha gyerekkorban kapok diagnózist lehet más lett volna az életem mindig ez jár a fejembe.
"Ez az undorító a mai világban hogy a femenizmus másik végébe kezdünk esni a nők már abszolult nem tudják mi a dolguk főleg a fiatalabbak, teljesen el vannak tájolva és azt hiszik ez jó."
Ilyen gondolkodással ne lepődj meg ha nem találsz párt. Egy párkapcsolatban a két fél teljes mértékben egyenrangú, nyilvánvaló hogyha te nem így kezeled akkor messziről kerülni fognak téged.
3 éve nem keresek senkit pedig lehetett volna csak újra belevágni valamibe nem egyszerű így főleg nem úgy hogy neked kell a gyerekeddel is foglalkozni.
Egy nőnek ez sokkal egyszerűbb van egy kisgyereked meg könnyebben is találsz párt eltartatod magad meg a kölyköd és boldog lehetsz
De egy férfinak ugyebár mindenért dolgozni kell mert ugyebár pénzügyi dolgokat is te teremted elő neked kell a nőket lenyűgözni plusz az én esetemben meg a gyerekkel is
foglalkozni ja és úgy hogy autista vagy közben mellesleg...
Szóval szerintem így érthető mi a bajom a nőkkel.. és miért nem keresek új kapcsolatot egyszerűen belefáradtam inkább elszoktam menni prostikhoz vagy egy erotikus masszázsra és úgy ennyi a nemi életem.
#753 nyáron volt első egy éjszakás kapcsolatom ami ingyenes volt egyszerűen neten kell nekem nyomulni ugyan úgy mint anno a kiscsajokra és néha összejön .
Idősebb és moleteb nők hamarabb kaphatóak azért nem nézek ki rosszul elég férfias vagyok igaz kicsit elhiztam de már adom le és amúgy magas is vagyok .
Ha társasági lény lennék szerintem rengeteg nőt megkaphatnek de hát így nehéz csak neten megy, ugyan úgy mint a fiatalokkal.elo ismeret után tudok talizni aztán rájuk mászni.
Nyilván nem mondom hogy kislány volt a gyerekem anyja 16 17 evet szoktam mondani mindenkinek hogy akor szült nem 14 mint ami az igazság.
Amúgy most nagy dilemaban vagyok igazából most érzem azt hogy bárhová el tudok menni rájöttem hogy szeretek utazni es most jól keresek kezdem
legyőzni szociális fobiam legalábbis alap szinten hogy nem félek az új élményektol diagnózisom megvilagosodast adott életemnek.
Csak most ugye a gyerek miatt be vagyok tablazva hiába van meg mindenem kevés az igazi szabadidom.
Szerintetek szemetseg ha szüleimnek néha azt mondom hogy meloban vagyok és igazából csak utazgatom szórakozom ilyesmi??
Úgy érzem most van lehetőségem jól érezni magam ha börtönbe juttok évekig nem lesz semmi jo számomra addig viszont szinte minden tervem meg tudom valósítani mindent látni amit relatíve akarok ebben a térségben legalábbis.
Szerintetek szemetseg ha neha szabad időt akarok gyerek és munka mentes pihenő napokat kötöttség nélkül és ezért hazudni kényszerulok?
Paradox módon amúgy pont ez a rendőrségi eljárás az ami miatt megtanultam értékelni az életet és az időt és miattuk jöttem rá a diagnózisomra is.
Ez lehet nektek hihetetlen de előtte szinte folyamatos szenvedés volt az életem a hülye kötöttsegeim miatt azt hittem ez a kötelességem hogy teherbe ejtsek valakit és utána család legyünk és éljünk igazából ez egy rogeszmem volt .
Persze nem mondom hogy hiba volt csak azt hogy ennyire magamra erőltetni egy eszmét nem lett volna szabad.inkabb azzal kellet volna foglalkoznom mi az ami nekem jó de valahogy addig nemtudtam ezt ameg nem volt gyerekem meg ameg nem jött ez az eljárás és a kilátástalanság érzés.
Most szabadabb és boldogabb vagyok mint valaha pedig logikusan nézve most kéne szoronganom de nem mert már nincs semmi elvárás és eszmei magamra erőltetés úgy élek ahogy akarok.
Én már gyerekként is azzon gondolkodtam hogy egy ilyen helyzetben öngyilkos kéne legyek sokáig el is gondolkodtam rajta de nem tenném meg mert onnantól nem tudnék hatással lenni a dolgokra pl a lányomnak könnyen lehet hogy szüksége lesz rám vagy másnak és ameg élek tudom befojasolni a dolgokat úgy ahogy én akarom ez erről szól.
Az hogy már nem akarok másoknak meg eszméknek megfelelni csak úgy élni ad egyfajta szabadságot.ha én pl hajléktalan lennék akkor is tudnék boldog lenni nem függ nekem ez semmitol.
Ha börtönbe kell mennem úgy akarok hogy előtte kint mindent lerendezek.
Ha úgy élsz hogy lehet az a nap számodra az utolsó akor az egy más perspektíva az életben.
Jó nyilván itt nem tartok de ha így élek nem érhet meglepetés és ez rendkívül motiváló és nagy erőt ad.
Visszatekintve az volt a baj hogy ezzek az eszmei elvárások gyakorlag bele kényszeritettek olyan dolgokba amit én se akartam be kell valjam igazából én se élveztem az együtt elest folyamatos stressz volt számomra és gyomorideg
Talán néha néha büszke voltam de sose voltam boldog.
Be beszéltem saját magamnak a propagandat...és el is hittem.
Egy szerencsém van hogy az igazán durva dolgok teren van bennem valami egészséges ellen reakció .
A gondolat bennem volt ami hulyesegre vett volna rá de mikor már ilyen komoly dolog van akkor elgondolkodom jobban és rájövök mekkora hülyeség.
Ez lehet az egészséges élet ösztön vagy nemtudom.
#789 az a baj egy egészséges társadalomban az ember nem jutt oda hogy már gyerekkorban meg akar halni mert fogalma sincs mitől szenved csak szenved.
Egy normális országban észre veszik ha valakinek mentális problémája van vidéki iskolákban is itt minden rád van hagyva old meg jobbágy stílusban.
Ez a srác is mentális beteg volt O meg el is ment pszichiátriára nem történt semmi
.. aztán látjuk a következményeket
Nem mindenki tudja kitalálni milyen baja van és egyedül nem mindenki tudja ezt feldolgozni én végülis jól döntöttem de ugyan így nekem.is volt pillanat amikor ezt megtehettem volna
Ezért is jobb hogy volt gyerekünk mert ha nincs akor lehet én is megteszem elkeseredett pillanatomban.
Így gyerek mellet hogy valaki számít rád sokkal józanabb döntést tudsz hozzni mint amúgy
Normálisan működő gyermekpszichológiai szűrő rendszer kellene hogy akiknek van valami problémája meg gyerek korban el lehessen kezdeni kezelni rengeteget számítana a társadalomnak.
De hát itt
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!