Ha egy apuka otthagyja a családját másik nő miatt, a gyerekek őt, vagy az új nőt szokták jobban utálni?

Persze, Bellatrix. Mindig magadban keresd a hibát, a másik fél az ártatlan.

Nem mondtam, hogy ártatlan. Csak azt, hogy én sem voltam ártatlan. Ergó akármekkora genyó húzás is volt a megcsalás és a rossz kapcsolat, tehettem ám én is arról, hogy nem volt jó a kapcsolat. Mondjuk én az a fajta ember vagyok, aki megbeszéli ezt a másikkal és nem kígyót békát köpköd, mert felnőtt ember vagyok, nem egy hisztis kisgyerek. És mindezek után is tudtam normálisan kommunikálni a másikkal. Mert semmi értelme, annak, hogy csak a másikat pocskondiázom, az én életem attól jobb nem lesz. A megcsalás rész előtt kellene az embernek beszélgetni és megbeszélni a dolgokat, de ha már megtörtént ez van. Ha verem magam a földhöz attól még a másik megtette. Én tök higgadtan megkérdeztem, leültem megbeszélni, hogy miért, és mint két felnőtt ember megbeszéltük ő ment balra én jobbra. Azóta az az ember már családos és nem volt több ilyen incidens az életében. Én pedig eddig az összes exemmel normálisan tudtam kommunikálni és beszélő viszonyba maradni, mert ha baj volt megoldottuk ha meg nagyon nem működött, akkor elengedtük egymást.

És igen ha hibás vagyok beismerem, ez is fontos, mert pl a megcsalás esetében tudott a másik fél is bocsánatot kérni és belátni hol rontotta el! De az úgy nem megy, ha csak a másikban keresem a hibát és magamban nem látom! Realisztikusan állok én ehhez, ha valamit meg lehet beszélni azt meg is kell, nem kell odáig fajulnia a dolgoknak, hogy csak szidni tudjam a másikat! S ha már így alakult legyen boldog a választottal. Mindenki megtalálja a párját!

Gyerekként az új nőt utàltam. Így utólag visszagondolva erre az egészre már másképp látom az egészet.

normalis esetbe semelyiket

Én apura nagyon haragudtam, anyura kicsit, a nőre meg nem.

Az új nő azonnal előlép büdös qurvává.