Ha magányosak lennétek, hazaköltöznétek a szüleitekhez?

24 éves vagyok, 6 éve élek egyedül Pesten. Vidékről költöztem fel, azóta havonta/kéthavonta járok haza.

Szeptember óta érzem, hogy nagyon magányos vagyok, február óta járok pszichológushoz is.

-Az egyik legjobb barátnőm Németországba költözött, nyár óta egyszer találkoztunk.

-Az egyetemi baráti társaság, amiben benne voltam, felbomlott, szétszóródott mindenki.

-Volt egy hármas barátnői társaságom is, ott én lettem "kiutálva", mert vizsgaidőszakban nem értem rá bulizni, balatonozni állandóan.

-A másik legjobb barátnőm szeptember óta dolgozik főállásban, párkapcsolata is lett, így én az utolsó helyre csúsztam nála, közölte, hogy ő 2 havonta tud a barátaira időt szakítani, másnak is elég ennyi, nem tud mit csinálni, ha nekem ez kevés.

Én csúsztam az egyetemmel, ebben a félévben 2 délelőtt van, amikor bent kell lennem, azon kívül általában itthon vagyok. Van egy részmunkaidős állásom, de az teljesen home office. Néha elmegyek sétálni, boltozni, vagy ki az Ikeába, havonta 1-2 "beülős" programom van valakivel, pl. étterem, mozi, de van, hogy napokig ki sem lépek a lakásból, vagy éppen csak anyukámmal beszélek.

Magányos vagyok, egyre inkább befelé fordulok és ez a hangulatomra is rányomja a bélyegét. Anyukám azt mondja, hogy költözzek haza, minek ülök Pesten a lakásban, otthon legalább elfoglalom magam. Igen, mert ha 2 hónapban 2 napra hazamegyek, abba sűrítek bele mindent, de alapjáraton otthon, vidéken pl. programlehetőség sincs, a legtöbb korombeli elköltözött, vagy aki nem, férjjel, gyerekkel van ott. Félek, hogy ha hazamennék, az még rosszabb lenne, mert nem hiszem, hogy sokat dobna az életkedvemen, ha a régi szobámban kéne legyek állandóan, kb. gyerekszerepben.

Mert szeretem anyát, de a férjével nehezen jövünk ki, ő tipikusan olyan, aki kötözködik, ha unatkozik. Miért vagyok otthon, miért hason fekve tanulok, miért vagyok hosszú nadrágban nyáron, miért vagyok bent ebben a jó időben stb. Anya is olyankor kb. elszámoltat mindenről, hová megyek, miért megyek, meddig leszek, minek megyek boltba... Én meg azért már jó ideje egyedül élek, megszoktam, hogy nem kell alkalmazkodnom, nem tör rám a hálószobámban senki este 9-kor, hétvégén nem b.sztatnak, ha éppen 10-ig alszom.

De közben meg nem lennék egyedül, van két kutyánk, velük is elfoglalnám magam.