Ferfiak akik 50 ev felett vallalnak gyereket! Nem feltek,hogy meghaltok mire felno a gyerek?

Ugyan én csak 22 vagyok, de leírom a gondolataimat.

Én úgy vélem, hogy ez egy értelmetlen félelem. Valós, de értelmetlen. Nagypapám mondta mindig, hogy az utcán bármikor a fejedre eshet valami, de kár ezen agyalni, hiszen nem élhetsz úgy, hogy ilyesmiktől félsz. Persze, megeshet, hogy meghalsz, mielőtt felnő a gyerek, de kár ezen agyalni, mert akkor mindig lesz egy sötét, depresszív része isma dolognak.

Édesapám 30 éves volt, amikor meghalt rákban, hárman voltunk testvérek.

A testvérének 45 és 48 évesen lettek gyerekei, ma 81 éves, kifejezettek aktív, fizikailag is, szellemileg is, sokkal többet foglalkozik/foglalkozott a gyerekeivel, mint az átlag "normál korú" apákra jellemzö.

A legtöbb ismerősömnek meghalt az apja/anyja 50-es évei környékén. Van olyan ismerősöm akinek mindkét szülője. Rák, agyvérzés, cukorbetegség, alkohol, miegymás.

Testvérem egyik legjobb barátja 30 évesen halt meg rákban. Előtte nem sokkal még együtt ünnepeltünk az esküvőjén.

Kollégiumi lakótársamon láttam, hogy egyszer csak elromlik a kedve, kérdeztem mi van, mondta, hogy most halt meg az egyik volt csaja. 18 évesen rákban.

Másik oldalról a leginkább kiegyensúlyozott ismerőseimnek mind idősebbek a szülei. Ott már nem csak "becsúszott" a gyerek, hanem valójában tervezték és akarták őket. Anyagilag is sokkal összeszedettebbek.

És akkor még nem beszéltünk a válásokról.

Én már 40 felett sem vállalnék gyereket.

Nem ezért, egyszerűen egy kisgyerekhez türelem kell, és ahogy öregszik az ember egyre türelmetlenebb lesz.

50 felett nem is értem hogy merül fel valakiben a gyerekvállalás, mikor ilyenkor már azt keresi az ember hogyan lehetne könnyíteni az életén, nem nehezíteni.

Sokan nem tudják elengedni, ha elment a hajó.

Nincs azzal gond, ha valaki későn érik, de azért mindent nem lehet bepótolni, 20 év lemaradást.

Ráadásul ilyenkor már a genetikai betegségek kockázata is magasabb.

Az életedet úgy bszod el, ahogy akarod, de más életét nincs joga senkinek.

Sajnos a legtöbb ember önző okokból vállal gyereket.

#7

Persze, nagyon örülhetnek neki, senki se szereti beismerni, ha megbánta.

Nagyon sok fiatalember is menekül az apaság elöl, mikor rájön pár hónap, év után mire vállalkozott.

Persze vannak vilégsztárok, akik nem dolgzták halálra magukat, meg milliárdjaik vannak.

Ilyenkor ezek az emberek unalomból vállalnak gyereket, mert nem tudnak mit kezdeni a szabadsággal.

Az átlag ember helyzete viszont nem ez.

Nem kell meghalni sem, elég egy betegség, 50+osan már a munkáltatók sem kapkodnak a munkaerőért.

Azért teljesen más, ha ilyen korban már van egy 15-20 éves gyereked, meg ha van egy kisbaba, aki semmilyen szinten nem önellátó.

"Örül a gyereknek"

Hát pontosan ezért, tart ott az életben, aki ennek örül, mert éretlen.

Nem fogja fel a következményeket, csak a pillanatnak él.

Nincs gond azzal, ha valaki ilyen felelőtlen, amíg csak az ő életéről van szó.

Erre írtam, hogy önző.

6-8, nem kell spammelni a kérdést.

Kérdező, én 13 voltam, amikor meghalt anya, szóval ez annyira kiszámíthatatlan...