Akik valamilyen oknál fogva "kimaradtak" örökségből, mi történt?
20-as, az én példám külföld volt, tehát magyar pasi, külföldi nő, lehet, hogy ezért sem futottak össze a szálak (maga az öröklés téma kb. 17 éve volt). De az is igaz, hogy a pasi fizetéséből 18 éven át le lett tiltva és utalva a külföldi címre a gyerektartás, csak ránéznek a bérkartonjára. De szerintem ilyen mélységig semelyik hivatal nem nézi meg a meghalt ember ügyeit).
De igazad van amúgy, szerintem is trehányság, hogy így járnak el.
En valoszinuleg egy fel hazat dogok orokolni de lehet annyit sem. Apam az o orokseget szep lassan elherdalja. A hazat eladta es vett az aran egy autot, a kissebb foldeket, erdo reszeket amiket orokolt szinten arulja vagy mar el is adta. A hazat amiben laknak azt nyilvan nem adja el de attol fuggoen hogy melyikuk megy el elobb, lehet hogy a hazat is eladjak egy kis lakas miatt.
A penzt termeszetesen nem a bankban orizgeti hanem elszorja pl szerencsejatekra, alkoholra es cigire.
Nagybatyam orokolt a szuloi hazbol ahogy anyam is az apjuk utan. A mamanak is volt resze a hazban de mivel a nagybatyam soha nem latogatta, ezert meg eleteben anyamnak adta az o reszet.
A mama nehany evvel kesobb meghalt es akkor semmi hagyatekolni valo nem volt, igy hagyateki targyalas sem.
Amit a nagybatyam a papa utan orokolt azt a behajto elarverezte mert tartozasa volt, a szuleim meg aron arul megvasaroltak a tulajdonreszet.
#23: Apád nem a te pénzedet szórja el, hanem a sajátját, ergo: nem vesz el tőled semmit, legfeljebb csak nem ad.
Én pl nem iszom, nem dohányzom, de a csillagos eget is elköltöm utazásra, pedig vannak gyerekeim. De igen rossz néven venném, ha a gyerekek nehezményeznék, hogy miért Japánba megyek az ő 'örökségükből'.... És ha ne adj isten nehezményeznék, akkor még Kínába is mennék.:)
És akkor most mi a különbség, hogy cigi vagy Kína? Szerintem csak az a lényeg, hogy én dolgoztam meg érte és arra költöm, amire akarom. És a gyerekeim is arra költik a saját pénzüket, amire akarják.:)
28.: Így van, mindenki arra költi a vagyonát, amire akarja. Örökség akkor keletkezik, amikor valaki meghal. Arra lesni, hogy a felmenő ne élje fel a vagyont, mert akkor a gyereknek kevesebb marad, undorító.
Egy kivételt tudok elképzelni: otthon ragadt, szegény gyerek nem tudott lakást venni soha, egy lakás van, akkor megbeszélheti a szülővel, hogy lehetőleg ne adja el, mert nem lesz fedél a feje fölött. De ha a leendő örökösöknek is van hol lakniuk, akkor nincs értelme ezzel foglalkozni. Én se foglalkozom azzal, mit fog apám rám hagyni, mert van hol laknom, tőle függetlenül.
Azért szerintem nem lenne jogos ha a gyerekeid neheztelnének azért hogy mire költöd a pénzedet, ahogy írod örökség akkor van amikor valaki meghal. Viszont sajnos pont elvált szülőknél szokott az lenni, hogy az új kapcsolatban valaki úgy megy bele építkezésbe, hogy csak az egyik fél nevére van írva a telek vagy ház, és az szokott kellemetlenségeket okozni később.
Én se lesem hogy a szülőm mikor halna már meg hogy örökölhessek, eszembe se jutna ilyen! Az én esetemben arról van szó hogy olyan hosszú évtizedek óta tartó építkezésekbe ment bele az élettársával, amikbe beleölt iszonyú mennyiségű időt és energiát, míg a párja finanszírozza. Ez oké, de a párja a tulajdonos, nincs semmi szerződés és ha bármi történne és úgy döntene hogy szakít, akkor édesapám mehetne kb az utcára.
Illetve természetesen ez azt is jelenti hogy ha neadjisten édesapámmal történne valami, akkor nagy eséllyel az unokái a jövőben abszolút semmit nem örökölnének, míg az élettársa gyerekei az előző házasságából megkapnák az örökséget amit évtizedekig épített az én édesapám a két kezével. Én EZT nem tartom fernek, hogy ők megkapnának mindent míg én és az én gyermekeim meg egy nagy nullát!!mi többet járok hozzájuk.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!