Ha a szülőnek valami miatt túl sokat kell veszekednie a gyerekével, és sokat kell rá kiabálni, vagy esetleg kezelhetetlen a gyerek, a szülő érezheti úgy, hogy jobb lenne, ha nem lenne a gyereke?
Igen persze, inkább fogalmazzunk úgy,hogy lehetsz mélyponton amikor minden nehézkesen megy az evés, öltözködés, játék, viselkedés stb.
De talpra kell állni.
Nekem például egy évig alvászavarom volt a gyerek miatt mert annyit aggódtam.Pedig ő âlomalvó.Többször is volt 3 óra alvással 1000 kilométer.Ès mèg csak fáradt se voltam az idegtől.
Most alszok újra jól pár napja.
Szoktam pillanatnyilag úgy érezni, hogy ha nem lenne gyerekem, akkor most nem lennék síkideg, leülhetnék, nyugtom lenne, de jó lenne. Ha erre gondolsz.
De ez nem jelenti azt, hogy vissza akarom őket csinálni, csak azt, hogy baromira rámférne némi pihenés. Attól, hogy ők vannak, én még mindig ember vagyok, és nem lettek szuperképességeim. Fáradt leszek, éhes leszek, ideges leszek, elegem lesz olykor. Mindenkinek, akit huzamosabb ideig folyamatosan ugráltatnak, vagy aki körül folyamatosan zajonganak, tele lesz a töke. Akkor is, ha a gyereke ugráltatja vagy zajong.
Amúgy szeretem őket és vigyázok rájuk. Isten ments, hogy ne legyenek.
#4, a két éves Ödönke ugrál itthon a kanapéról és nem üvöltünk vele emiatt, mert se így, se úgy nem érti, amíg nincs félelemérzete.
Inkább odadobok pár párnát meg takarót, arra ugorjon.
A nagy, kamaszodik. Nehéz eset, de a kiabálás ott sem segít.
Akármilyen nehéz velük, sosem jutott még eszembe, hogy jobb lenne nélkülük,mert a gyerek olyan lesz, amilyenné teszik. Ha hiba van a gépezetben, az a szülő hibája.
Köszi a válaszokat.
Hát nem tudom, egy kicsit ledöbbentem a válaszaitokon, hogy ilyen esetekben a szülő tényleg megbánhatja a gyerekvállalást..
Akkor érthetőbb a megbánás amikor van egy hasfájós, egész nap üvöltő babád, és heti 10órát alszol, azt nem lehet bírni.
De ahol kiabálás van, ott már jóval nagyobb a gyerek. Ha mindig kiabálsz meg mindig nevelni KELL, ott már elcsesztél valamit.
Te inkább már rég megbántad, hogy szültél és már nem tudsz mit kezdeni ezzel. Várod, hogy elteljenek a napok az évek valahogy, várod, hogy felnőjjön.
Egy gyerek akkor lesz kezelhetetlen, ha nem foglalkoznak vele. Úgyhogy vagy elfogadod, hogy anya vagy kötelességekkek és belerázódsz, vagy pár évet így húztok le ami se neked, se neki nem jó.
6-os, igen, ilyesmire gondoltam, amit te is írsz.
Egyébként a kérdésemmel leginkább a mi helyzetünkre céloztam, mert emlékszem, hogy anno nagyon nehéz volt nekem a gimi, meg hát emellett nem is akartam tanulni, de ha tanultam is, akkor sem mindig sikerültek jól a dolgozatok, ezért szar jegyeim voltak.
Anyukám meg nagyon sokat veszekedett, kiabált velem, de sajnos csúnya szavakkal próbált ösztönözni a tanulásra, és egy idő elteltével nagyon sajnáltam őt, hogy elcseszte az életét velem, és biztos azt gondolja, sokkal jobb lenne az élete, ha én nem születek meg.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!