Anyám teljesen irányítani akarja az életemet, mit tegyek?
Egy 18 éves fiú vagyok, és ez a probléma már egész kiskorom óta tart amióta elváltak a szüleim. Eleinte ott kezdődött hogy anyám megszabályozta hogy kivel barátkozhatok és kivel nem ezért valójában soha nem is tudtam igazi barátságokat kialakítani mert azoktól az emberektől eltiltott.
Ez a probléma fokozódott amikor összeházasodtak a jelenlegi férjével és másik városba kellett költöznünk, itt költözés után a jegyeim leromlottak és ő ezt úgy próbálta orvosolni hogy teljesen eltiltott minden barátomtól mert szerinte miattuk romlottak a jegyeim.
Amikor nyolcadikos lettem és a továbbtanulásról kellett döntenem, én szakmát szerettem volna tanulni, de ő nem engedte, akárhányszor próbáltam vele higgadtan beszélni róla, ő mindig csak üvöltözni kezdett velem hogy én ugyan nem fogok "primitív" munkásember lenni mert én többre vagyok hivatott. Végül oda jutottam hogy rendben akkor nincs mit tenni, muszáj gimnáziumba mennem mert más választásom nincs.
Fel is vettek a gimnáziumba amit SZIGORÚAN ő választott ki, azóta pedig csak szenvedek a gimnáziumban, jövőre érettségi és most már tisztán látom hogy esélytelen hogy én betudjak fejezni egy egyetemet, ő viszont RAGASZKODIK hogy egyetemre menjek, hiába próbáltam vele többször is beszélni arról hogy valamilyen szakmát elvégezzek gimnázium után amivel eltudnék helyezkedni és elkezdhetném az önálló életemet, továbbra sem akar hallani erről a témáról.
Jelenleg diákmunkára járok, mellette otthon naponta feltakarítok, elmosogatok, főzök és kb az összes házi munkát én végzem mint valami cseléd a diákmunka mellett mert anyám nem hajlandó semmiben besegíteni a napi 8óra munkájára hivatkozva, viszont mindent megkritizál és mindent megakar szabályozni, magánéletem nincs miatta, telefonomat is többször napokra elveszi amikor ideges és rajtam tölti ki a dühét, és hiába mondom neki hogy azt a telefont saját pénzből vettem, már nem tudom meddig bírom ezt tovább hogy teljesen ellehetetleníti az életemet minden téren.
Azon gondolkodtam hogy érettségi után elköltöznék, és bele kezdenék az életembe, viszont nincs kihez költöznöm, nagyszülők meghaltak, saját pénzem pedig nincs mert amit a diákmunkából kapok pénzt az mind az ő számlájára megy.
Így teljesen kétségbeesett vagyok, nem tudom hogy tudnék elköltözni és saját talpamra állva önálló életet kezdeni.
Akinek van hasonló tapasztalata vagy ötlete hogy mit tudnék tenni azt megköszönném.
Oké, szerezzen munkát. Gyárban meg építőiparban szállással.
Tudjátok én inkább mennék fél évre koliba ahol közel egykorúakkal vagyok körülvéve (és esetleg találhatok barátokat, barátnőket), mellette esetleg jó tanfolyamot, munkát. Mint egy ki tudja milyen munkásszállásra 30-40 éves emberek közé, akik lehet, hogy a cipőtalpukon levő kosszal néznek egyszinten.
Nem mondom, az egyetemeken is vannak parasztok, és a gyári munkások között értelmes emberek.
A veszekedés értelmetlen. A kérdező kapott néhány alternatívát, a többi az ő döntése.
meló + munkásszállás
külföldi meló
baráthoz költözés
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!