1 éve elköltöztem Pestre az egyetem miatt, de nagyon honvágyam van, többi lent. Mi a véleményetek, kérhetek esetleg tanácsot?

Tanulsz, dolgozol is, szereted is, de mégis ennyire rosszul vagy? Ez olyan fura. Szerintem mégiscsak jó lenne egy lakótárs, mert úgy tűnik, te az egyedüllétet nem bírod. Amíg volt lakótársad, addig jól voltál. És most is az zavar, hogy elmegy a szaktársad.

Próbálj barátkozni és a sok munka és tanulás mellett kicsit kikapcsolódni.

Mindenki befordul, ha nincs ideje kicsit lazítani.

Én megértelek, mert én is szeretem a családom, a párommal meg évszámra távkapcsolatban lenni engem is kiborítana.

Ha a tanulmányaidat gond nélkül tudnád folytatni levelezőn, akkor ezen nincs mit gondolkoznod, mert még sok év van hátra az egyetemből és a párodat így valószínűleg idővel elveszted.

Szerintem ha elmondod a szüleidnek, hogy az egészséged van veszélyben a magány miatt, de a tanulmányaidat levelezőn folytatod, akkor nem tudom miért akadnának ki, ha hazacuccolsz,....vagy idővel az ott élő párodhoz, akinek háza van.

Nem hiszem, hogy tragédiaként élnék meg, hogy nem kell pesti albit fizetniük és egyéb veled kapcsolatos költségeket, miközben neked nem kellene a terheik enyhítése céljából dolgozni járnod, hanem csak a tanulásra koncentrálhatnál.

1. Szerintem mégis fontold meg a lakótársat, lagalább lenne kihez szólnod. Én, amikor először mentem ki külföldre egy ösztöndíjjal 3 hónapra, akkor volt ez, hogy nagyon befordultam a magány és a honvágy miatt, éppen ezért, amikor pár év múlva másodszorra mentem, akkor már tudatosan olyan szállásra mentem, ahol több másik lakótárs is volt, hogy ez ne forduljon elő még egyszer - ez be is jött, 4 lakótárs közül kettővel egész jóba lettem.

2. Menj el sportolni valamit. A testmozgás az egyik legjobb gyógyszere a depressziónak, nagyon sokat segít, segített nekem is a második külföldi utamon. Én futottam, de igazból bármilyen intenzívebb sport jó, lagalább hetente háromszor menj.