Mit tegyek, ha anyámék megszégyenítenek, kiröhögtetnek másokkal folyamatosan mások előtt?

Furcsa példák ezek, mivel az utolsóban pl. igazad volt.

Egyébként az én anyám is ilyen, és nem érti, miért nem hiszem el neki, hogy sokra tart. Mindenesetre a kapcsolatot minimalizálom, és minden alkalommal szembesítem a negatív hozzáállásával.

Ha felnőtt vagy, elköltözöl, és minimalizálod a kapcsolatot. Nálunk a hasonló viselkedés kétéven át tartó következetes ignorálásig ment.

Azóta engedtem, mert belátták, ha folytatják ezt, akkor az életben nem beszélek velük többé.

Az enyém is ilyeneket csinált világ életében.

“Jaj, az én lányom nem szép, nem rám hasonlít.”

“Tiszta nagyapja, ugyan már, nézz rá a másikra, na az szép!”

Stb.

Most ott tartunk, hogy nem beszélek vele. Mondjuk nem mintha hiányoznék neki…

Sajnálom hogy anyud ilyen. próbálj meg vele beszélni mindenképpen. Talán az hat rá.

Amúgy volt válság. Sokkal rosszabb is lehetett volna, csak az USA a töménytelen pénzt nyomtatott. Így enyhébben hatott az egész világra is. A FED mérlegén látszik mennyit is:

[link]

Én már felnőtt fejjel jöttem rá, hogy rokonságon belül anyu mindent kidumál, nekem is elmondja, hogy mi van apu bátyjának a feleségével meg azok gyerekeivel (unokatesómékkal), és engem is kidumál másoknak.

Nálam (mióta tudatosodott ez bennem) hírzárlat van. "Szép idő van", "drága a gyümölcs", "mit főztél", meg ilyenek. Ő elvárta volna, hogy még a fiatal-felnőtt lányomat is kipletykáljam neki, csakhogy nekem a lányom bizalma mindennél többet ér. Így aztán ami fontos, arról hírzárlat.

Kérdező, szerintem ne mondjál el magadról semmi fontosat, és korlátozd velük a kapcsolattartást. És szembesítsd velük, hogy k...vára nem vicces, amiken röhögnek az ismerősökkel/rokonokkal.

(Még azért egy példa: Anyám még 35 éves koromban is röhögött azon telefonba, hogy emlékszem-e, amikor feldagadt a szám, és milyen "hülyén" néztem ki. Mondtam neki, hogy igen, emlékszem, és ha a torkom is dagadt volna, akkor meg is döglöttem volna 20 évesen az allergiás reakcióban. És nem vicces. Erre mondja, hogy de hát ő nem azon nevet, különben is, akkor még ezeket nem tudtuk, hanem azon, ahogy kinéztem. Erre mondtam neki nagyon határozottan, hogy nem az a lényeg, hogy mim dagadt és mennyire, hanem az, hogy NEM röhögünk a nyomorán annak, aki elvileg fontos nekünk, ugye. Ku...vára nehezen értette meg, hogy mi a bajom.)

Nem irigyellek, kérdező:((((((((