Kell és szabad szretnem?
Egy rossz családban élek. Beszélhetnék mindenkiről részletesen, de úgy gondolom elég egyetlen emberről, az apámról beszélni, ami mindent elárul a rokonokról is. Milyen apám?
- Szerinte a gyerek a hibás mindenért. Szégyent hozunk rájuk, mert hibázunk, mert nem pattanunk minden szavára.
- Amikor bántanak minket, a bántalmazó mellé áll, mert beszari.
- Az állatokkal szörnyen bánik, pl. ma egy föld darabbal dobta meg a macskánkat erőből, mert a felásott kertre mert menni.
- A tanulás, tudomány és szakemberek semmirekellő hülyék.
- Meg kéne ö*ni bizonyos embereket.
- stb
Nem tudom, hogy szeretem-e. Szeretnem kéne? Miért akarom szeretni? Mert bűntudatom van amiatt, mert rossz gyerekkora volt és nem tudta megtanulni az alapokat? Szégyen és hiba lenne nem szeretni? Egyáltalán mi az a szeretet? Az utóbbit sosem éreztem, mert szemmel látható, hogy a szüleink és rokonok sem szeretnek minket, és hírből sem ismerjük a szeretetet. Életem első ölelését 17 évesen, ezen a héten kaptam az iskolában, és elsírtam magam. Bár nem magamat féltem leginkább, hanem a fiatalabb testvéreimet...
OFF: Így van, TRC Bandinak maximálisan igaza van és ami miatt a mostani tartalmaihoz is visszajárok, pont az ilyen emberi megnyilvánulásai. Mondjuk ezt pár pszichés csatornán is hallani fogod, hogy ahol elvárás van, ott nincs szeretet.
On: Nem, nem vagy köteles szeretni senkit, ez vagy kialakul, vagy nem. Meg nem te kérted, hogy megszüless.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!