Hogyan tanítsam meg a saját gyerekeimnek az íratlan párkapcsolati szabályokat, ha én sem tanultam meg?

Az előbb írtam ki kérdést, arról, hogy a lányom két hete a barátjánál van, és félek, hogy ki van használva.

Most utánaolvasgattam és kiderült, hogy rengeteg játszmázás van, amiről nekem fogalmam sem volt.

Pl:

- Amikor valaki eltunyul egy kapcsolatban és a másiknak ez azért tetszik, mert így nem tetszik meg másoknak

- Az “otthagyom a fogkefémet, meg a sminkemet, meg a váltóruhámat”-jellegű “fészekfoglalás”

- A fiú/férfi azt mondja, hogy latexallergiás

- Elhívom futni a másikat vagy segítek neki a háziban (a futásból nem lesz semmi vagy 20 perc kocogás + 2 óra szex)

- Elkísérem a másikat ide/oda, mindig vele mutatkozom, ezzel azt érem el, hogy a másik nem tagjai azt higgyék, ők ketten együtt vannak, így senki sem próbálkozik nála —> jobb híjàn összejönnek

- Eljegyzést “foglalónak” használni

- A “kivel beszélgetsz”-nevű ártatlan, de féltékeny kérdés

- Párhuzamosan több nőnek/férfinak írni

- A “krolájk” fogalma

- Az érzelmi megcsalás fogalma

- A “szülőnél/barátnőnél alszok, de közben megcsallak ők meg falaznak.

Én 20 éve házas vagyok, az én közösségemben mindenki párkapcsolatban vagy házasságban gondolkodott (vagy szexben). Volt megcsalás, ismerek megcsalásos sztorikat, meg leitatós történeteket, tanár/diák-főni-beosztott viszonyokat, de nem voltunk ennyire manipulatívak.

A kérdésem az, hogy ezekre egy szülő hogyan készítheti fel a gyerekét.