Lehet hogy édesanyám nárcizmusban szenved?
Életem nagy részében nagyon jó kapcsolatom volt a szüleimmel. Egy éve fel sem tettem volna ezt a kérdést. Persze már akkor voltak uralkodó jelek: pl nem mertem letenni a telefont másfél óra után sem, ha nem volt különösebb dolgom, nehogy megsértődjön és tiszteletlennek nevezzen.
Aztán történt hogy az öcsém bukott egy tantárgyból és mivel én más országban élek már mint a szüleim, ezért felajánlottam, hogy jöjjön hozzám, hogy ne kelljen osztályt ismételnie (de hülye voltam). És itt kezdődtek a gondok.
Hétvégente volt nálam, és a legtöbb hétvégén kb az anyai és apai feladatokat is elláttam. De ha találkozni akartam barátokkal, akkor volt hogy elvárta édesanyám, hogy vigyem magammal a tinédzser öcsém, ha nem tettem meg, akkor megkaptam hogy nem szeretem az öcsém és hátat fordítok neki. Ennek következtében a barátnőmmel (aki mostmár a menyasszonyom), nem is mertünk hétvégén kettesben csinálni programot. Persze ez nem tetszett a barátnőmnek, ezért elkezdett biztatni, hogy álljak ki magamért.
Megtettem, ennek meg az lett a következménye, hogy azóta megkaptam, hogy hálátlan vagyok, hogy hátat fordítottam a családnak, hogy mennyire önző vagyok, hogy határokat merek szabni a szüleimnek. A legdurvább esetben azt is megkaptam, hogy árvaházba kellett volna tegyen gyerekként, ha tudja ennyire hátba szúrom őket. Ezt mondjuk már azután mondta, hogy egy éves kínlódás és veszekedések után kijelentettem, hogy nem tudom ezt tovább csinálni, jövő tanévtől vigyék haza az öcsémet.
Jelenleg azt érzem én vagyok a család fekete báránya, csak azért mert végre kiállok magamért és a menyasszonyomért. És mikor édesanyám szemére vetettem, hogy nagyban neki is köszönhető, a folyamatos veszekedéseknek, hogy ezt a döntést hoztam, akkor is csak engem okol és én vagyok a rossz.
Mostmár többnyire megkeményedtem, állom a sarat, attól függetlenül természetesen fáj az egész szituáció.
És azért tettem fel ezt a kérdést, mert ha valóban nárcizmusra hajlamos édesanyám, akkor az alapján amit a neten olvastam, a legjobb megoldás a kontaktus minimalizálása. Viszont ezt csak akkor lépném meg, ha semmi más út nincs a kapcsolat megjavítására.
És van egy olyan tényező ami miatt viszont ki lehetne zárni a nárcizmust: az hogy anyum elmondása szerint mindezt azért csinálja, mert az öcsém lelkivilágát nézi, és azt szeretné hogy minél kevésbé sérüljön. Tehát elmondása szerint együttérzésből és anyai szeretetből csinál mindent. És tudtommal a nárcizmusra hajlamos embereknek nehezére esik az együttérzés.
"Tehát elmondása szerint együttérzésből és anyai szeretetből csinál mindent."
Be ne dőljél ennek a sztaniolba csomagolt sz*rnak!! Ezzel manipulálnak, hogy ők csak jót akarnak, ők csak segíteni szeretnének, ők csak szeretetből teszik, stb. Fenéket. Ezzel irányítanak és kontrollálnak.
Amúgy ja, nárci.
Volt nekem is részem belőle bőven.
Ki kell állnod magadért és a határokat meg kell húzni.
Az, hogy laikusként - ki tudja honnan szedett "ismeretek" alapján nekiállsz diagnosztizálni meg filozofálni, nem fog segíteni a problémán, ez is egyfajta védekezési mód lehet, hogy címkézni próbálod. Ezt ne tedd.
"Megvan az önálló életem, nem akarom hogy a párkapcsolatom is kárát lássa annak, hogy olyat vártok el, amit nem tudok teljesíteni" - meghúzod a határokat és következetes vagy.
A nárcisztikus személyiségzavart szakember diagnosztizálja, nem pedig az internet népe.
A határhúzás, kapcsolatminimalizálás nagyon jó döntés.
Kérdés, hogy neked milyen károkat okozott már ezzel a viselkedéssel, hogy a kérdés megszületett, és idegektől kell megerősítés.
Ha bizonytalan vagy, hogy képes lesz az érzelmi zsarolásra az anyakártya, meg a család, blablabla mantrákkal, akkor kereshetsz szakembert, hogy hogyan lehet az ilyen embert kezelni.
Azt nem tudom nárci-e, de hogy nem anyának való, az biztos.
Én sem tudok határokat szabni egyik emberi kapcsolatomban sem, nemrég jöttem rá, hogy miért. Apám 13 évesen amikor éppen megvert, mert nem akartam tanulni, azt üvöltötte, hogy "ne feszegesd a határaidat, mert nincsenek határaid". Ez olyan mélyen megmaradt bennem, hogy meg is lett az eredménye. Anyám is hasonló, pl csomószor csinálta azt, hogy éppen telefonáltam az exemmel és ő is hívott, de nem vettem fel, mert ugye mással beszéltem. Azt nem tudom, miért így működött a telefonom, de csak zavarta a vonalat a hívása. Én mindig kinyomtam majd újra próbálkozott. Mondtam a barátomnak hagyjuk inkább tegyük le így nem élvezetes hogy 13x szakad meg a vonal. Mondtam anyámnak figyu ha kinyomom az nem véletlenül van, nem érek rá, barátommal beszéltem. Azt mondja "nekem mindig vedd fel én vagyok az anyád". Elvárták még 26 évesen is, hogy mindig tudják mikor hol vagyok mikor érek haza. Ha nem adtam életjelet este 10-ig akkor meg hívott anyám hogy most azonnal takarodjak haza. Aztán most meg hogy már nem otthon élek és próbáltam minimalizálni a kapcsolattartást, leb.asztak, hogy márpedig én írjak és jöjjek gyakrabban. Ezt meg is tettem, bár sokszor gyomorgörccsel, de kitaláltam valami kamu indokot mivel írjak rájuk. Még csak pár hete tartunk ott a pszichológusommal, hogy rájöttem, hogy semmivel nem tartozom nekik, ha én nem akarok nem kell velük beszélnem, nem kell elviselnem a rosszat csak azért, mert ők a szüleim.
Szerintem te se beszélj ilyen rossz szülővel, igenis állíts határt velük szemben is, ilyet mérgében sem mondhatna egy normális anya, hogy árvaházba kellett volna adnia... Az indulatokat meg kell tanulnia kezelni egy felnőtt embernek, legkésőbb a 20-as éveiben, de ő nem volt erre képes. Miért legyél hálás? Mert megszült és a teljesen alap dolgokat megadta? Ja aztán majd te járhatsz helyette terápiára hogy ne add tovább a saját gyerekednek a mintákat.
Ha gondolod privátban beszélhetünk és erősíthetjük egymást, én is éppen tervezem nekik megmondani hogy undorítóan szar szülők voltak és ha akarnak velem a későbbiekben valamilyen kapcsolatot soha egy rossz szavuk nem lehet rám mert abban a pillanatban megyek haza és törlöm ki őket az életemből.
A szüleid is felnőttek, nem?
A te dolgod majd a te gyereked lesz, nem az öcséd. Ezt a felelősséget pedig nyugodtan hagyd azokra, akikre tartozik.
Vagy melletted is ott állt mentorként egy báty?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!