Mit csináltatok volna a lány helyében?

"túl sokat kérdezel és nem biztos, hogy válaszolni akarok"

Soha nem mondanék ilyet a szüleimnek.

"Anyuka nem örült a látogatásnak, konkrétan a minek jöttetek ide fej"

Bármikor mentem hozzájuk, szüleim örömmel fogadtak.

Szóval nem tudom, mit csináltam volna a lány helyében, mert ott kölcsönös szeretetlenség van, nálunk meg kölcsönös szeretet.

Amit én csinálnék, ha nincs ínyemre egy beszélgetés, de meg akarom ôrizni a jó viszonyt:

Simán válaszolnék, olyanokra, hova mentem, mit csinálok, mert nincs titkolnivalóm. Ha meg lenne titkolnivalóm, azt bölcsen kihagynám, vszont beszámolnék minden másról, ami nem titok.

Nem tômondatokban válaszolnék, hanem magamtól hosszabban és részletesebben kifejteném a semleges részleteket, mert így annál kevesebb ideje és lehetôsége van kínosabbat kérdezni. Közben terelem a témát olyasmi felé, ami ôt is érdekli.

Miután egy kérdésre válaszoltam, kapásból visszakérdezek valamit ôróla, így ô fog beszélni, és nem engem faggat. Ha említ valamit ami épp ôt bosszantja, foglalkoztatja, akkor abba belemennék részletesen, hadd panaszkodjon, én meg bólogatok. stb. stb.

Csomó idôt el lehet ütni így.

De ha te akarsz beszélgetni anyáddal, akkor tényleg nem értem, miért mentek oda.

Nem égetném magam :

40 évesen nem lány vagy, hanem nő.

Bár a megfogalmazásod, viselkedésed egy 16 éves szintjén mozog.

Szóval ideje lenne felnöni..

Nem látnak szívesen. Ennek oka van, magamba néznék.

Nem maradnék, ha tudom nem vagyok szívesen látott.

Veje csak akkor lehet, ha ti összeházasodtatok.