Elegem van, hogy ilyen a családom. Az én helyemben mit tennétek?

Legfőképp anyámról és a tesójáról van szó. Kezdjük azzal, hogy soha nem hagynak békén. Ha találkozni akarok egy fiúval, lekövetnek vagy elmondják, hogy egy világi kurv4 vagyok (“keresztények”…) bárhová megyek mindig elérik, hogy valami balhéval megutáljanak, kibeszélnek a munkatársaikkal folyamatosan, hogy egy életképtelen senki vagyok, miközben az ő “segítségük” nélkül -ami többet árt mint segít - lehet jobban járnék. Nem engedik, hogy normális fiúkkal együtt legyek, csak unalmas begyepesedett stréberekkel engednek el bárhova. Pedig én se vagyok szerintem olyan buta, mert olyan emberekkel nyilván nem ismerkednék, aki már első látásra balhés. Mindent rámkényszerítenek, “mert ők jobban tudják” és egyedül koliba lehetek önmagam, mert ott nyilván nem tudnak folyton ellenőrizgetni, és simán tudok nekik bármiről hazudni.