Más is gyűlöli a saját anyját?

Nem vagyok benne biztos, hogy jó volt a terapeuta. Plusz a mélyen gyökerező minták, kötődések szétszálazása, bántalmazás felismerése, kezelése nem 2x1,5 év. Egyben több év is lehet. Vagy amíg nem vagy rendben.

Én is mint az egyik válaszoló, már messziről kiszagolom a mérgező embert, szerencsére ő is engem.

Te miért ragaszkodsz az anyádho mégis?

De minek tartasz vele kapcsolatot? Mire van szükséged, a bántásra, cseszegetésre, vitára?

Én se szeretem az anyám, nem is tartom vele a kapcsolatot, így egyik sincs, csak nyugalom :D

Sokkal nyugodtabb az életem, mióta nem tartom vele a kapcsolatot. Nagyon nehezen tettem ki az életemből, de sok kapcsolatomat tönkre tette, mire döntöttem. Sokáig lelkiismeret furdalásom volt. De butaság volt. Hisz én egy percig de hiányoztam neki.

Ha történne veled valami, hidd el, nem segítene. Keress inkább barátokat, barátnőt.

Szia! Hasonlóképpen érzek én is.Nagyon nehéz az amikor szeretnéd,hogy az életed része legyen ,de akárhogy dolgozol rajta csak rosszul sül el.

Valahogy félúton járok az anyámmal való kapcsolat megszakításában.

Külön élek. Szinte sosem hívom el magunkhoz, már napi szinten sem beszélünk. Akàrmilyen nehéz is ,abban teljesen igaza van a többieknek,hogy a lehető legritkábbra kell redukálni az édesanyáddal kapcsolatos dolgaid.

Eleinte mindig lelkiismeret-furdalásom volt,hogy mégis milyen ember vagyok,hogy kizárom az életemből,hiszen az édesanyàm,ő adott nekem életet.Ezt nem tehetem ,de màra màr tisztázódott bennem,hogy igenis léteznek rossz anyák is és az enyém ezt az oldalt erősíti. Sokáig probáltam mellébeszélni,kerülgetni ennek felismerését,de csak úgy segíthetjük a saját életünket ha valóban kizárunk egy rossz szülőt az életünkből.

Ha gondolod én szívesen meghallgatlak privátban is,esetleg megosztanám Veled az engem ért dolgokat.

24/L

Pont ellenkezőleg, kérdező: azzal csinálsz butaságot, hogy nem szakítod meg vele a kapcsolatot. Rá nem lehetne számítani, ő kivesz belőled, nem hozzádtesz. Kifejezetten felszabadulnál, ha megszűnne a megfelelési kényszered. Viszont a kisgyerekként az anyádról való leválással egyidejűleg keress magadnak társat (csak ne az anyát keresd benne), hogy felnőtt lehessél.

A kérdésre válaszolva: én is gyűlölöm az anyámat, és már többször kívántam a föld alá. Nem látom esélyét egy egyenrangú szeretetkapcsolatnak, így már le is mondtam róla.