Szerintetek is van olyan anyuka akinek a gyerek nevelés az élet értelme?

Nyilván van egy csomó ilyen nő.

De azért számomra ez nem azt jelenti, hogy az illető nem dolgozik, nem törődik a párkapcsolatával, nem él társasági életet, vagy épp nincs ideje magára sem. Hiszen mindenkinek van "élete értelme", mégsem avval foglalkozik 24 órában.

Sok olyan nő van, akinek anyának lenni majdnem az egyetlen célja az életben.

Ezzel az égvilágon semmilyen gond nincs, ha mindezt jól csinálja. Van, akinek meg a karrier az egyetlen fontos dolog és soha nem lesz gyereke.

A világ így kerek. Nyilván más a történet, ha csak azért babázik, hogy ne kelljen dolgozni és a gyerek is csak nő mellette, mint a kosz, anyuka meg egész nap lustálkodik, egy tojást nem tud megfőzni.

Anyukám ilyen, de sajnos csak én lettem az egyedüli gyereke (eü okok miatt, apukám meg nem akart örökbefogadni...). Ő viszont egyáltalán nem az a negatív alak, akit itt sokan leírnak, annó a Gyes után elment dolgozni, rengeteget foglalkozott velem, kb én voltam az ő hobbija és vezette a háztartást...

Neki is az volt az álma, hogy óvónő legyen, de felismerte, hogy abból nehezebben jönne ki a család, így elment egy multihoz.

Van egy barátnőm is, akinek minden vágya, hogy anyuka lehessen, ő óvónő lett és most alapozzák a párjával az életüket, hogy pár év múlva ez a vágy teljesülhessen.

Az gyerekvállalás kategóriába írogató "ősanyák" nagyrészének, aki minden szrba beleköt, ha valamit nem "szerintük jól" csinálsz.

Magyarul semmit.

Na, nekik nulla életük, csak a gyerek, amivel semmi baj!

A baj ott kezdődik, hogy mellette marha irigyek és féltékenyek azokra, akik bármi mást képesek elérni az életben - egyértelmű, mert arra a gyűlöletre, amit okádnak magukból más nem lehet ok.

Van olyan rokonom, akinek a gyerekek és az unokák az értelmei, de egy tündéri aranyos nő, minden gyerekét imádja (nem megfojtja), kedves, viszont következetes, nem mártír és nem is fröcsögős típus.

Na, ezzel semmi baj :)