Terhes vagyok és lány lesz, picit megijedtem? A párkapcsolati problémák. Tapasztalat? Tanács?

Elvileg ugye apja-lánya, anyja-fia. És picit félek, jobban fogja szeretni? Én majd kimaradok? Félek őszintén szólva. Engem nem a szüleim neveltek, de nagy szeretet kaptam.

Nekem sosem volt fontos, hogy minden új legyen, hogy fuvarozzanak, stb. (Persze amit tudtak megadtak)

Most a párom, pedig olyan mintha lenézne amiatt, hogy én nem tartom fontosnak, hogy mindent újonnan vegyünk. Persze ezt nem mondja ki, de ez jön le belőle.

Akár használt is lehetne. Én a jogsit sem tartom fontosnak, mindent megoldottam eddig is nélküle. De ugye ő nem szeretné, ha majd tömegközlekedne a gyermekünk. Amikor mondtam, hogy miért ne, az volt a válasz, hogy mert nem kell, illetve hogy én nem akarok mindent megadni neki. De ez nem igaz. Egyébként néha használtan jobbat lehet venni, mint újan.

Amikor szóba került, hogy (szinte) a testvéremnek majd odaadjuk a babát az ölébe, hát... Mi lett belőle: Én nem féltem.. Nagyon rosszul esett.