Csak szerintem nem normális, hogy anyám nagyon sűrűn lecsekkolja, hogy kik az ismerőseim facebookon és még mellé számon is kéri rajtam a látottakat?20l

"Felnőtt nő vagy."

Ezt azért egyelőre még vitatnám. Akkor is, ha elmúlt már 18. ;-)

Azért kezel infantilis hülyegyerekként, mert úgy is viselkedsz. Hiába írták már ide egy tucatnyian, hogy rakd privátra az egészet és akkor nem lát semmi, csak viszed a magadét, hogy "de akkor anyuka óbégatni fog és számonkér."

Ki nem szarja le? Előbb-utóbb majd megunja, ha látja, hogy nem vagy partner a piti játszmáiban. Ideje lenne már felnőtt módjára viselkedni és megtanulni kiállni magadért, érvényesíteni az akaratodat, ha nem akarsz még 40 évesen is itt hisztizni, hogy anyád nem hagy élni.

Helyetted nem tudjuk megoldani ezt a problémát.

"megtanulni kiállni magadért, érvényesíteni az akaratodat"

Sokan azt hiszik, ez azt jelenti, hogy addig kell hisztizni, amíg mindenki más úgy nem viselkedik, ahogyan ők szeretnék. :)

Pedig tényleg az a felnőttség, hogy megtanuljuk leszarni, hogy másoknak bizonyos dolgokra mik a reakcióik.

Amúgy attól, hogy ideírtok sokan egy "megoldást", ami amúgy fszság a vázolt szituációt tekintve, még nem jelenti, hogy igazatok van. Kérdező azt írta, hogy ha az anyja látja az ismerőseit, akkor folyton azt kéri számon, hogy ki miért az ismerőse, ha meg privátra van állítva, akkor meg abból van a vita, hogy titkol valamit. Szerintetek tényleg megoldás leprivátolni, ha abból is csak a veszekedés van, vagy csak funkcionális analfabéták vagytok és nem tudjátok értelmezni a szöveget?

Másrészt világosan leírta azt is, hogy akkor rakta vissza láthatóra, amikor már jóideje(asszem hónapokat írt) nem került szóba, hogy miért privát. Szerintem ebből logikus volt arra következtetnie, hogy az anyja megunta a nézelődést, le lett róla szoktatva, vissza lehet rakni a láthatóságot.

Az meg milyen megoldás szerintetek, hogy tartsa priváton? Egyrészt le van írva, hogy gyakori amiatt is a veszekedés. Full felesleges, mert ez egy ha van sapka, akkor az a baj, ha nincs akkor meg az. Másrészt a kérdező leírta, hogy nem érzi ezt olyan infónak, amit privát, magánjellegű lenne, ezért ő ezt nyilvánosan szeretné hagyni. Szerintetek felnőttnek lenni azt jelenti, hogy úgy cselekszik, ahogy kifejezetten nem szeretné, csak mert hátha anyuka akkor kevesebbet vergődik?

"Szerintetek felnőttnek lenni azt jelenti, hogy úgy cselekszik, ahogy kifejezetten nem szeretné, csak mert hátha anyuka akkor kevesebbet vergődik?"

Nem azt jelenti. Hanem azt, hogy ha

"ő ezt nyilvánosan szeretné hagyni",

akkor nyilvánosan hagyja teljesen függetlenül attól, hogy az anyja erre mit lép. Ennyi.

"ha az anyja látja az ismerőseit, akkor folyton azt kéri számon, hogy ki miért az ismerőse"

Szíve joga kérdezősködni.

A kérdezőnek meg szíve joga nem válaszolni, panelválaszokat adni, vagy elterelni a beszélgetést másra - és jusztse felhúzni magát az anyja hülyeségén.

Más kérdés?

#29 Nem tudom, hogy te hogy vagy vele, vagy van-e ilyen tapasztalatod, de azért nem olyan könnyű nem felhúznia magát az embernek az állandó számonkéréseken.

Nekem egy régi szobatársam volt ilyen jellegű, év közben nem tudtan cserét kérni, mert érthető okokból senki nem akart vele egy szobában lenni. Az ilyen emberek fel fogják magukat húzni, és pörögnek a saját fszságukon, amivel alapvetően semmi baj nem lenne, de a tudtodra is adják. Ha nem válaszolsz, csak levegőnek nézed, akkor vergődik, elterelni nem tudod a témát, kéznaponta ugyanarra a számonkérésnek szánt kérdésekre meg fárasztó/irritáló válaszolni, akár begyakorolt kamu választ mondasz neki, akár az igazat.

Az ilyennel nem tudsz mit csinálni, mert ezeknek van rögeszméje, és ennyi. Elviseled amíg muszáj, aztán ízlés szerint oda teszed az életedben, ahol el tudnád viselni, ez lehet akár a teljs kapcsolat beszüntetése is.